13 rejtélyes régészeti lelet
A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.
A múltról ad hasznos ismeretet a régészet, ha a történészek képesek hihető magyarázatot adni azokra a leletekről, amelyeket a régészek találnak, ám előfordul, hogy hiába próbálják többféle irányból megközelíteni a dolgot, egyszerűen nem találnak reális, logikus magyarázatot egy-egy lelet létezésére.
Megfejthetetlen írás a Húsvét-szigetről (a XIX. sz végén bukkantak rá): A Húsvét-sziget hatalmas szobrai mellett általában eltörpül az a régészeti rejtély, amit annak a 24 darab fatáblának köszönhetünk, amelyekre szimbólumokat véstek. A jelrendszert, aminek utolsó tulajdonosa 1866-ban halt meg, Rongorongo névre keresztelték, és a mai napig nem sikerült megfejteni.
A velencei vámpír – XVI. századi lelet: A régészek 2006-2007 környékén, temetkezési helyek feltárása közben, találták meg a Velencei-lagúnában ezt a különös koponyát, szájában egy téglával. Egy írott forrásanyag szerint a vámpírokat temették el ilyen módon, mert az emberek abban hittek, hogy a tégla ártalmatlanná teszi a vámpírokat.
Az elemzések eredménye szerint a koponya egy 60-70 év körüli, európai parasztasszonyé lehet. Ezen kívül semmi fontosat nem sikerült kideríteni a koponyáról. Az is rejtély, hogy miért gondolták, hogy vámpír koponyáról van szó.
Az első álló zuhany az ókori Görögországból, az i.e. II.
Automata kapu az ókori Görögországból, az I. század második feléből: Jóval a XX. század előtt fedezte fel Alexandriai Hérón az automata kaput, ami alaposan meglephette a kor embereit, akik azt hihették, hogy valamiféle csodát látnak a templomaikban. Az ókori automata kaput az oltár belsejéből kiáramló forró levegő hozta működésbe.
Ősi vegyi fegyver, 256-ból: A XX. század elején, a szír romváros, Dura-Európosz ásatásán, egy alagútban találtak rá a régészek a 19 római centurióra és egy perzsa harcosra. A tudósok eleinte azt gondolták, hogy a járat összeomlásakor haltak meg katonák, de később kiderült, hogy az áldozatok kén-dioxidot lélegeztek be, és ez okozta a halálukat. Ez volt az első alkalom, hogy a tudósok ősi vegyi fegyver nyomaira találtak rá.
Italautomata i.e. 100-ból: A mai italautomata ősei az ókori templomokban álltak, hogy a hívők abból vegyenek szenteltvizet. Ahogy a fentebb említett automata kaput, úgy ezt is Alexandriai Hérón találta fel.
Az ókori italautomata úgy működött, hogy az emberek bedobtak egy érmét, ami megnyomta azt a kart, amely megnyitotta a szelepet, és már folyt is a szentelvíz. A zseniális találmány a feledés homályába veszett, amíg a XIX. században újra fel nem találták az italautomatát.
Szarvat viselő emberi koponya (az 1880-as években találták meg): Az 1880-as években, Pennsylvaniában találtak rá a régészek arra a furcsa koponyára, ami anatómiai szempontból teljesen rendben van, ha a szarvaktól eltekintünk. A lelet hitelességét nem lehet bizonyítani, mert a koponya az előtt eltűnt, hogy komolyabb vizsgálatok alá lehetett volna vetni.
Ősi viking település Észak-Amerikában, a XI. század végéről: Egy ősi viking település L’Anse aux Meadows, amit 500 évvel az előtt építettek, hogy Kolumbusz felfedezte volna Amerikát. 1961 és 1968 között több régészeti feltárást végeztek a környéken, ennek eredményeként pedig megállapították, hogy a romok norvég eredetűek.
Ennek a felfedezésnek köszönhető, hogy a tudósok újrakezdték értelmezni az általánosnak vélt földrajzi elméleteket, ám arra még nincs magyarázat, hogy a vikingek hogyan kerültek Észak-Amerikába, és mit csináltak ott.
Leonardo da Vinci robotja, a XIV. századból: Köztudott tény, hogy Leonardo da Vinci zseniális felfedező volt, emiatt igazán senkit sem lepett meg, hogy feltalálta a mai robot prototípusát, amit katonai célra hoztak létre.
Az 1950-ben megtalált találmányról senki sem tudja, hogy valaha elkészült-e, de annyi bizonyos, hogy Leonardo da Vinci rendkívül valósághűen ábrázolta a robotot, ami egyszerűbb mozdulatokat tudott volna megtenni.
Központi fűtés Minósz király palotájában (i.e. 2700-1400): Knósszoszon, a palota romjai között bukkantak rá a régészek arra a meglepő felfedezésre, amelyből kiderült, hogy az ókori minószi kultúrában félkör alakú fedelekkel ellátott, különleges, henger formájú szerkezetet helyeztek a padló alá, majd azt tűzzel felfűtötték, így melegítsék be az egész palotát.
A Nazca-vonalak, a II. sz. előttről: A perui Pampas de Jumana-fennsíkon találták meg a régészek azokat a fantasztikus ábrákat, amelyek közül ma harmincról (egy majom, egy madár, egy pók, 700 háromszög, csigavonalak) tudunk.
Hála a terület száraz klímájának, a vonalak a mai napig láthatóak, ám arra a tudósok sem tudnak magyarázatot adni, hogy milyen célból készültek.
A Mr. Pynchon és Springfiled település megalapítása című freskó, 1937-ből: Umberto Romano alkotta meg azt a freskót, amelyen egy mai okostelefonra hasonlító tárgy látható. Amennyiben jobban megnézzük a jobboldali indián figuráját, akkor úgy tűnhet, mintha éppen a mobilt nyomkodná. Eddig még senkinek sem sikerült rájönnie, hogy mi lehet valójában a freskón.
A torinói lepel rejtélye: Talán ez az egyik legismertebb régészeti rejtély, ami időnként újra és újra előkerül. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a torinói lepel Jézus Krisztus lenyomatát viseli. A legenda úgy szól, hogy a keresztre feszített Jézus testét ebbe az anyagba csavarták, ám később Jézus eltűnt.
Állítólag, ha valaki közel hajol az anyaghoz, akkor azon kiveheti egy arc és egy test lenyomatát, de vérfoltokat is kiszúrhat. A tudósok a mai napig nem értenek egyet abban, hogy mi lehet valójában a torinói lepel, amiről már az is szóba került, hogy valójában hamisítvány.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások