16 ezer éves a legrégibb csillagvizsgáló
Sokkal ősibb, és titokzatosabb a „szibériai Stonehenge”, mint a nagy-britanniai társa!
Távol esik a civilizációtól a Hakaszia köztársaságbeli Szunduki, ami sok évezreddel ezelőtt egy nagyon fejlett kultúra központja lehetett. Erre az itt található mesterséges dombokból következtetnek a tudósok. A szinte teljesen egyforma, nyolc homokdomb, leginkább egy ládára hasonlít, ezért a helyi oroszok Szunduk névre keresztelték a síkságon található dombokat.
Vitalij Laricsev régész, és etnográfus már hosszú évek óta próbálja megfejteni a homokdombok rejtélyét. A szakember már annyit foglalkozott a hellyel, hogy lassan csillagásszá képezte magát, ám amire rájött, az őt is meglepte.
Laricsev ugyanis felfedezte Ázsia legősibb, 16 ezer éves csillagvizsgálóját, és a csapatával rájött arra, hogy az akkor élt emberek évezredeken keresztül használták a hatalmas sziklákat és hasadékokat a számításaik elvégzésére, valamint tudományosan megfigyelték a napfelkeltét, naplementét, és a Hold mozgását.
A tudós elmondta, hogy sok ősi megfigyelőállomás nyomait tárták fel a környéken. Laricsev szerint a nagy szikladarabok minden bizonnyal a csillagvizsgálatra utalnak, de a régi népnek sokáig kellett keresnie az orientációs pontot, amiről a hegy gerincén lévő mesterséges hasadékot nézve, a nyári napforduló idején látható, hogy a Nap pontosan ott kel fel.
A régészek egy kezdetleges napórát is találtak, amit egy sziklába véstek, és félig sárkány, félig kígyó a formája. A vizsgálat szerint, délig a Nap fejétől a farkáig sütötte az órát, majd dél után a másik irányba tűztek rá a napsugarak. Laricsev azt is kiderítette, hogy egyes hegyek a pontos észak-déli irányokat adják meg, a többi számos más vésett formákkal van tele.
A régészek ennyivel nem hagyták abba a terület feltárását, hiszen még sírokra és öntözőcsatornákra is bukkantak, tehát rengeteg titka van még a 16 ezer éves szibériai Stonehenge-nek.
(Forrás: eurazsiaport.hu)
Távol esik a civilizációtól a Hakaszia köztársaságbeli Szunduki, ami sok évezreddel ezelőtt egy nagyon fejlett kultúra központja lehetett. Erre az itt található mesterséges dombokból következtetnek a tudósok. A szinte teljesen egyforma, nyolc homokdomb, leginkább egy ládára hasonlít, ezért a helyi oroszok Szunduk névre keresztelték a síkságon található dombokat.Vitalij Laricsev régész, és etnográfus már hosszú évek óta próbálja megfejteni a homokdombok rejtélyét. A szakember már annyit foglalkozott a hellyel, hogy lassan csillagásszá képezte magát, ám amire rájött, az őt is meglepte.
Laricsev ugyanis felfedezte Ázsia legősibb, 16 ezer éves csillagvizsgálóját, és a csapatával rájött arra, hogy az akkor élt emberek évezredeken keresztül használták a hatalmas sziklákat és hasadékokat a számításaik elvégzésére, valamint tudományosan megfigyelték a napfelkeltét, naplementét, és a Hold mozgását.A tudós elmondta, hogy sok ősi megfigyelőállomás nyomait tárták fel a környéken. Laricsev szerint a nagy szikladarabok minden bizonnyal a csillagvizsgálatra utalnak, de a régi népnek sokáig kellett keresnie az orientációs pontot, amiről a hegy gerincén lévő mesterséges hasadékot nézve, a nyári napforduló idején látható, hogy a Nap pontosan ott kel fel.
A régészek egy kezdetleges napórát is találtak, amit egy sziklába véstek, és félig sárkány, félig kígyó a formája. A vizsgálat szerint, délig a Nap fejétől a farkáig sütötte az órát, majd dél után a másik irányba tűztek rá a napsugarak. Laricsev azt is kiderítette, hogy egyes hegyek a pontos észak-déli irányokat adják meg, a többi számos más vésett formákkal van tele.A régészek ennyivel nem hagyták abba a terület feltárását, hiszen még sírokra és öntözőcsatornákra is bukkantak, tehát rengeteg titka van még a 16 ezer éves szibériai Stonehenge-nek.
(Forrás: eurazsiaport.hu)
Hozzászólások