2050-ben ilyen liftekkel utazunk majd az űrbe? - videó

Egy japán cég már évek óta azon dolgozik, hogy űrliftet építsen.


Az Obayashi-cég vezetője szerint mindez 2050-re meg is valósulhat. Azaz az emberek lifttel mehetnek majd fel az űrbe.

16_o_Urlift_1

A tokiói vállalat 100 ezer kilométer magas űrliftet tervez építeni.

Ezzel pedig egy századra csökkentené az űrbe jutási költségeket.


weltraumliftbb334873749

A cég vezető mérnöke, Yoji Ishikawa szerint a fejlett nanotechnológia által az acélnál 100-szor erősebb anyagot tudnak előállítani. Ez pedig elbírja azt a terhelést, ami a Földet egy keringő űrbázissal összekötő liftrendszernek kell.

5756384-3x2-700x467_3

 Az egyetlen problémát az jelenti, hogy egyelőre csak egy 3 centis darabot tudtak előállítani a hipermikroszálas anyagból. Viszont az űr határa, azaz a Kármán-vonal eléréséhez 100 kilométer kellene.

"Egyelőre sem erő-, sem anyagi forrásaink nem elégségesek ahhoz, hogy nekiláthassunk a gigászi csőrendszer kiépítéséhez, de kellő támogatással és összefogással már 2050-ben rendszeresen szállíthatnánk űrhajósokat, és teherrakományt az űrben keringő bázisra, ahonnan aztán a jelenlegi költségek töredékéért repülhetnének tovább." - mondta.

mm-630-space-elevator-obayashi-flickr-flyingsinger-630w

A rakétáknak erre kell felgyorsulniuk, hogy ki tudjanak lépni a súlytalanságból és szabadon keringhessenek.

Ennek a módja pedig a szilárd és folyékony üzemanyag (fagyott hidrogén vagy nitrogén) elégetése. De ez nagyon veszélyes, mint ahogy a felszálláskor rakétahiba miatt felrobbant Challenger esetében is volt. Emellett pedig meglehetősen drága. Egy kilogrammnyi teher űrbe eljuttatása 22 ezer dollár (kb. 5,3 millió forint). A japánok űrliftjével viszont mindez 200 dollárba, azaz 48 ezer forintba kerül kilogrammonként.

news20120220_02

Az Obayashi cég a nanotechnológiás hiperanyagon kívül semmilyen technikai részletet nem árult el az űrliftről. Azt szeretnék, ha az ötlet csak az övék maradna és meg tudnák azt valósítani.

space_elevator2



Forrás: blikk

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com