80 éves a lakihegyi adótorony
1933. december 2-án adták át a lakihegyi, szivar alakú antennatornyot a Csepel-szigeten. 307 méteres magasságával azóta is Magyarország legmagasabb építménye. Építésekor Európa legmagasabb építményeként tartották számon. Az egész ország területén megfelelő vételt biztosító torony 284 méter magas, tetején egy 30 méter magas hangolótoldattal.
Az első szikratávíró 1914-ben már üzemelt Csepelen. Az első világháborúban táviratok továbbítása volt a feladata. Az induló Magyar Rádió innen kívánt jó reggelt hallgatóinak az 1920-as évek közepétől. A Huth gyártmányú távíró-távbeszélőt hamarosan hazai fejlesztésű váltotta fel.
Ezek a technikai megoldások akkor még nem biztosították az egész ország területén a megfelelő minőségű vételt. Ehhez egy nagyobb teljesítményű adóra volt szükség. Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részén 1927. május 18-án megkezdték az építési munkálatokat. Az építés addig nem tapasztalt kihívások elé állította a tervezőket és az építőket. Például felvonót kellett szerkeszteni a munkások fel- és leszállítására, mert jelentős időveszteséggel járt a toronyra felmászás. Végül 1928 tavaszán a próbaadások után április 29-én az új adó vette át a műsorszórást a csepelitől.
A rádió nagyon hamar népszerű lett, gyorsan nőtt az előfizetők száma. 1933-ban már több mint 300.000 előfizetővel büszkélkedhetett a rádió. Új rendszer építése kezdődött. A lakihegyi adótorony magasságával évekig a legmagasabb volt. Legnagyobb szélessége középen 14,65 méter, míg alul mindössze 65 centiméter. Eredeti tömege 230 tonna volt.
Az adó Európa egyik legnagyobb adója volt. A határon túl is jó vételt biztosított. Ez a korabeli politikának rendkívül fontos volt a trianoni revíziós politika megvalósítása miatt, és a határokon túl rekedt magyarok tájékoztatására.
Az átadás napján a miniszterelnök, Gömbös Gyula beszédét sugározták.
A második világháborút a szivarantenna sem élte túl sérülés nélkül. A visszavonuló német hadsereg a nyolc feszítőkötélből hatot felrobbantott 1944. november végén. A torony eltört, összetört. Két hónappal később megkezdték a romok eltakarítását. 1946 decemberében ismét sugárzott az adó, majd rekonstrukcióra került sor 1948-ban. 314 méteres antennatornyával 1949-től Kossuth Rádió néven folytatta működését.
A korábbinál ismét nagyobb teljesítményre volt szükség, ezért 1977-ben az ország geometriai középpontjában két 1 MW-s adót helyeztek üzembe. A lakihegyi torony tartalék toronnyá vált. A nyolcvanas években szóba került lebontása, de a közvélemény nyomására ez nem történ meg. 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították.
2006-ban ismét felújították. Továbbra is a solti adó tartaléka maradt. Ipari rádiójelet sugároz, amelyet elektromos művek használnak, például közvilágítás fel- és lekapcsolásához. Ezen kívül ipari alpinisták képzésének helyszíne.
www.mult-kor.hu, www.radio-muzeum.hu
Az első szikratávíró 1914-ben már üzemelt Csepelen. Az első világháborúban táviratok továbbítása volt a feladata. Az induló Magyar Rádió innen kívánt jó reggelt hallgatóinak az 1920-as évek közepétől. A Huth gyártmányú távíró-távbeszélőt hamarosan hazai fejlesztésű váltotta fel.Ezek a technikai megoldások akkor még nem biztosították az egész ország területén a megfelelő minőségű vételt. Ehhez egy nagyobb teljesítményű adóra volt szükség. Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részén 1927. május 18-án megkezdték az építési munkálatokat. Az építés addig nem tapasztalt kihívások elé állította a tervezőket és az építőket. Például felvonót kellett szerkeszteni a munkások fel- és leszállítására, mert jelentős időveszteséggel járt a toronyra felmászás. Végül 1928 tavaszán a próbaadások után április 29-én az új adó vette át a műsorszórást a csepelitől.
A rádió nagyon hamar népszerű lett, gyorsan nőtt az előfizetők száma. 1933-ban már több mint 300.000 előfizetővel büszkélkedhetett a rádió. Új rendszer építése kezdődött. A lakihegyi adótorony magasságával évekig a legmagasabb volt. Legnagyobb szélessége középen 14,65 méter, míg alul mindössze 65 centiméter. Eredeti tömege 230 tonna volt.
Az adó Európa egyik legnagyobb adója volt. A határon túl is jó vételt biztosított. Ez a korabeli politikának rendkívül fontos volt a trianoni revíziós politika megvalósítása miatt, és a határokon túl rekedt magyarok tájékoztatására.
Az átadás napján a miniszterelnök, Gömbös Gyula beszédét sugározták.
A második világháborút a szivarantenna sem élte túl sérülés nélkül. A visszavonuló német hadsereg a nyolc feszítőkötélből hatot felrobbantott 1944. november végén. A torony eltört, összetört. Két hónappal később megkezdték a romok eltakarítását. 1946 decemberében ismét sugárzott az adó, majd rekonstrukcióra került sor 1948-ban. 314 méteres antennatornyával 1949-től Kossuth Rádió néven folytatta működését.
A korábbinál ismét nagyobb teljesítményre volt szükség, ezért 1977-ben az ország geometriai középpontjában két 1 MW-s adót helyeztek üzembe. A lakihegyi torony tartalék toronnyá vált. A nyolcvanas években szóba került lebontása, de a közvélemény nyomására ez nem történ meg. 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították.
2006-ban ismét felújították. Továbbra is a solti adó tartaléka maradt. Ipari rádiójelet sugároz, amelyet elektromos művek használnak, például közvilágítás fel- és lekapcsolásához. Ezen kívül ipari alpinisták képzésének helyszíne.
www.mult-kor.hu, www.radio-muzeum.hu
Hozzászólások