86 millió forint értékű hamburger
Londonban a héten először szolgálnak fel mesterségesen előállított marhahúst. A prototípus előállítása mintegy 150.000 fontba, vagyis megközelítőleg 86 millió forintba kerül.
A közel 15 dkg-os, szintetikus úton előállított marhahúst egy tehén sejtjeiből állították elő.
A módszer kidolgozója, Mark Post, a maastrichti egyetem professzora hiszi, hogy a fejlesztés a húsipar problémáját segít megoldani.
Jelenleg a mezőgazdasági kapacitás 70 százalékát használják élőállat tartására.
Egy négylépéses módszer segítségével jutunk el az állat húsának őssejtjétől a hamburgerig. Először a tehén izomsejtjéből kivágják az őssejteket. Utána egy zárt tápláló folyadékba kerül, ahol megsokszorozódik, és ragacsos szövet képződik belőle, amely állaga leginkább az alig főzött tojáséra emlékeztet.
Az "izmot" egy az edzésnek megfelelő laboratóriumi technológia segítségével feldúsítják, rögzítik és nyújtják.
Végül a 3000 csík laboratóriumban tenyésztett húst ledarálják és 200 darab szintén laboratóriumban előállított állati zsiradékkal burger formába öntik.
Az eljárás elég hosszadalmas, és költséges, hat hétre van szükség ahhoz, míg a sejtekből a boltok polcára kerül a termék.
A laboratóriumi munkát a holland kormány támogatja anyagilag, és egy névtelen támogató 300.000 eurós adománya, de továbbra is kérdéses, hogy a nagyközönség hogyan fogadja a húsok, kolbászok nem a természetből, hanem kémcsövekből erednek.
A professzor első kísérleteihez egereket használt. Az egérburgerek után tintahalak és kagylók következtek, s csak utána kezdte el a szarvasmarha programot.
Az általa előállított burger 20.000 vékony, tenyésztett szövetet tartalmaz.
A fejlesztés során az eredeti anyagokat további művileg előállított anyaggal fogják helyettesíteni.
A laborban előállított hús nem hasonlít a húspótlókhoz és húsutánzatokhoz, mivel azok vegetáriánus ételek növényi fehérjékből, például szójából. Az eljárásra az állatvédők már rábólintottak, s várhatóan a vegetáriánusok is el fogják fogadni.
A módszerrel csökkenthető az állatok táplálásához szükséges víz és takarmány is. Jelenleg minden kilogramm húshoz 10 kilogramm növényi táplálék szükséges, míg a mesterségesen előállítotthoz mindössze 2.
A szakemberek szerint az új technológiával előállított hús akár tíz éven belül a vásárlókhoz kerülhet. Szakemberek szerint várhatóan nőni fog a húsfogyasztás, 2050-re meg is kétszereződhet.
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy rávegyék az embereket a mesterségesen előállított hús fogyasztására. Ehhez be kell bizonyítaniuk, hogy az így előállított hús egyenértékű a természetese húsokkal.
www.dailymail.co.uk
A közel 15 dkg-os, szintetikus úton előállított marhahúst egy tehén sejtjeiből állították elő.A módszer kidolgozója, Mark Post, a maastrichti egyetem professzora hiszi, hogy a fejlesztés a húsipar problémáját segít megoldani.
Jelenleg a mezőgazdasági kapacitás 70 százalékát használják élőállat tartására.
Alternatív megoldásokat kell keresni, ha nem akarjuk, hogy a hús luxuscikké váljon és nagyon drága áron lehessen csak beszerezni.
Egy négylépéses módszer segítségével jutunk el az állat húsának őssejtjétől a hamburgerig. Először a tehén izomsejtjéből kivágják az őssejteket. Utána egy zárt tápláló folyadékba kerül, ahol megsokszorozódik, és ragacsos szövet képződik belőle, amely állaga leginkább az alig főzött tojáséra emlékeztet.
Az "izmot" egy az edzésnek megfelelő laboratóriumi technológia segítségével feldúsítják, rögzítik és nyújtják.
Végül a 3000 csík laboratóriumban tenyésztett húst ledarálják és 200 darab szintén laboratóriumban előállított állati zsiradékkal burger formába öntik.
Az eljárás elég hosszadalmas, és költséges, hat hétre van szükség ahhoz, míg a sejtekből a boltok polcára kerül a termék.
A laboratóriumi munkát a holland kormány támogatja anyagilag, és egy névtelen támogató 300.000 eurós adománya, de továbbra is kérdéses, hogy a nagyközönség hogyan fogadja a húsok, kolbászok nem a természetből, hanem kémcsövekből erednek.
A professzor első kísérleteihez egereket használt. Az egérburgerek után tintahalak és kagylók következtek, s csak utána kezdte el a szarvasmarha programot.
Az általa előállított burger 20.000 vékony, tenyésztett szövetet tartalmaz.A fejlesztés során az eredeti anyagokat további művileg előállított anyaggal fogják helyettesíteni.
A laborban előállított hús nem hasonlít a húspótlókhoz és húsutánzatokhoz, mivel azok vegetáriánus ételek növényi fehérjékből, például szójából. Az eljárásra az állatvédők már rábólintottak, s várhatóan a vegetáriánusok is el fogják fogadni.
A módszerrel csökkenthető az állatok táplálásához szükséges víz és takarmány is. Jelenleg minden kilogramm húshoz 10 kilogramm növényi táplálék szükséges, míg a mesterségesen előállítotthoz mindössze 2.
A szakemberek szerint az új technológiával előállított hús akár tíz éven belül a vásárlókhoz kerülhet. Szakemberek szerint várhatóan nőni fog a húsfogyasztás, 2050-re meg is kétszereződhet.
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy rávegyék az embereket a mesterségesen előállított hús fogyasztására. Ehhez be kell bizonyítaniuk, hogy az így előállított hús egyenértékű a természetese húsokkal.
www.dailymail.co.uk
Hozzászólások