9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk

Az iskolában nem azt tanultuk, hogy rómaiak fedezhették fel Amerikát, de azt sem hallottuk, hogy Antarktisz trópusi édenkert volt.A tanulmányok befejezése után nem árt lépést tartani az újabb és újabb tudományos felfedezésekkel, mert előfordul, hogy egy-egy eredmény megcáfol mindent, amit korábban az iskolában tanultunk.

A legendás Atlantiszból származó fémrudak: A mai napig sok tudós és régész vitatkozik Atlantisz rejtélyén, ám ennek most véget vethet az a lelet, amit a búvár Franco Cassarino talált a szicíliai Gela partjainál.

A fantasztikus lelet egy 2600 éves hajóroncs, ami alatt 39 darab fémrudat találtak. A szakértőknek sikerült bebizonyítaniuk, hogy az öntvényeket orichalcumból készítették. Platóntól tudjuk, hogy az orichalcum nagyon értékes anyag volt, és a legendás Atlantisz területén volt fellelhető.

A régészek most azt gondolják, hogy Cassarino felfedezése bizonyítja, hogy Atlantisz egykor létezett.

Az Antarktisz egykor trópusi édenkert volt: A Déli-sark 98 százalékát ma jégréteg borítja, mégis a tudósok szerint 50 millió évvel ezelőtt Antarktisz egy trópusi sziget lehetett. Ezt bizonyítja, hogy amikor a térséget feltérképezték, akkor olyan hőtűrő növényeket találtak, mint például a majomkenyérfák és a páfrányok.

Emellett egy ichtioszaurusz (egy halhoz hasonló őskori hüllő) megkövült maradványaira is ráakadt a tudósok.

A titokzatos kőgolyók egyenként 16 tonnát nyomnak. A földön való elhelyezkedésükkel különböző formákat rajzolnak ki. Vannak háromszögek, vonalak és asztronómiai alakzatok. Az, hogy mire használták ezeket, senki sem tudja, mert az ősi civilizációk nem mellékelt útmutatót a kőgolyókhoz.

A súlyemelés eredete: Rengetegen biztosak abban, hogy az 1950-es években, Amerikában született meg a súlyemelés, ám a sportág eredete ennél sokkal régebbre, a görög és a római időkig nyúlik vissza. Ezt támasztja alá, hogy Krotóni Milón, a híres görög birkózó nagyszerű képességekkel és elképesztő erővel rendelkezett.

A legenda szerint Milón egy nap felkapott egy kisebb borjút, és átvetette a vállán. Ezt minden nap újra és újra megtette, egészen addig, amíg a borjúból kifejlett bika nem lett. Sokan biztosak abban, hogy ez a történet utal a mai erőemelés elődjére.

Az még mindig nyitott kérdés, hogy a legenda mennyire megbízható, ezért a tudósoknak muszáj tovább kutatniuk, hogy biztosan kijelentő lehessen, hogy pontosan mikor és hol született meg a súlyemelés.

Éltek egy időben ősemberek és dinoszauruszok: 2012-ben az őslénykutató Otis E. Kline a mai Dawson megye területén talált rá egy Triceratops-szarvra, aminek alapos vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a szarv egy 33.500 évvel ezelőtt élt állathoz tartozhatott.

Ez a felfedezés kétségbe vonja az eddigi ismereteinket arról, hogy a dinoszauruszok 65,5 millió évvel ezelőtt kihaltak, ugyanis a lelet arra utal, hogy az ősemberek és a dinoszauruszok valójában élhettek ugyanabban az időben.

Régi művészi alkotások alapján elképzelhető, hogy Amerikát az ázsiaiak fedezték fel: A tudósok már több olyan faragott kőrajzzal találkoztak a munkájuk során, amelyek az Amerikai Egyesült Államok tagállamait ábrázolta.

Némelyik leleten ősi kínai szöveg is szerepelt. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a mai USA északi területén már az időszámításunk előtt 1300 környékén megjelentek az ázsiai népcsoportok, tehát egyáltalán nem Kolumbusz volt az első, aki betette a lábát Amerikába.

Lehet, hogy Amerikát a rómaiak fedezték fel: Nemcsak az ázsiaiak, hanem a rómaiak is megelőzhették Kolumbuszt, legalábbis néhány tudós ezen a véleményen van. A véleményüket arra alapozzák, hogy 1933-ban, Mexikóban, egy régi épület alatt találtak egy apró fejszobrot.

A lelet egyáltalán nem hasonlít azokra a műalkotásokra, amelyek akkoriban Mexikóban készültek, ugyanis a szobor arcvonásai megegyeztek az időszámításunk előtti II. században készült római műalkotások jellegzetes vonásaival.

Egy másik érdekes felfedezést a Rio de Janeiro közelében található Guanabarai-öbölben tettek a régészek, akik egy III. századi római vázagyűjteményt találtak. Mindez azt bizonyíthatja, hogy Amerikát már a rómaiak is felfedezték.Az ismert helyszíneken kívül hol épültek még piramisok: Az egyiptomi piramisokat mind ismerjük, hiszen amellett, hogy az egyik leghíresebb történelmi nevezetességről van szó, még az is örök beszédtémát ad, hogy hogyan épülhettek az ókorban.

2015-ben az amatőr régész, Semir Osmanagić elképesztő felfedezést tett Boszniában, ahol olyan piramisokat talált, amelyeket jóval a gízai társai előtt építhettek.

A világ legnevesebb tudósai kételkedtek a felfedezésben, amit áltudományosnak tartottak, ugyanis az ő meggyőződésük az, hogy a Visočica-hegy természeti képződmény. Az amatőr régész természetesen nem ért ezzel egyet. Az még nyitott kérdés, hogy kinek van igaza.

Élet a Marson: Továbbra is sokakat izgat az a kérdés, hogy van-e élet a Marson, amivel kapcsolatban új felfedezésekkel által elő a tudósok, akik rájöttek arra, hogy a vörös bolygó felszínét régen egy óriási óceán boríthatta.

Emellett a műholdak és a marsjárók adatai azt támasztják alá, hogy egykor a Marson magas lehetett a felszíni hőmérséklet, tehát elképzelhető, hogy több millió évvel ezelőtt volt élet a vörös bolygón.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)