9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk
Az iskolában nem azt tanultuk, hogy rómaiak fedezhették fel Amerikát, de azt sem hallottuk, hogy Antarktisz trópusi édenkert volt.
A tanulmányok befejezése után nem árt lépést tartani az újabb és újabb tudományos felfedezésekkel, mert előfordul, hogy egy-egy eredmény megcáfol mindent, amit korábban az iskolában tanultunk.
A legendás Atlantiszból származó fémrudak: A mai napig sok tudós és régész vitatkozik Atlantisz rejtélyén, ám ennek most véget vethet az a lelet, amit a búvár Franco Cassarino talált a szicíliai Gela partjainál.
A fantasztikus lelet egy 2600 éves hajóroncs, ami alatt 39 darab fémrudat találtak. A szakértőknek sikerült bebizonyítaniuk, hogy az öntvényeket orichalcumból készítették. Platóntól tudjuk, hogy az orichalcum nagyon értékes anyag volt, és a legendás Atlantisz területén volt fellelhető.
A régészek most azt gondolják, hogy Cassarino felfedezése bizonyítja, hogy Atlantisz egykor létezett.
Az Antarktisz egykor trópusi édenkert volt: A Déli-sark 98 százalékát ma jégréteg borítja, mégis a tudósok szerint 50 millió évvel ezelőtt Antarktisz egy trópusi sziget lehetett. Ezt bizonyítja, hogy amikor a térséget feltérképezték, akkor olyan hőtűrő növényeket találtak, mint például a majomkenyérfák és a páfrányok.
Emellett egy ichtioszaurusz (egy halhoz hasonló őskori hüllő) megkövült maradványaira is ráakadt a tudósok.
Gigászi kőgolyók Costa Ricában: Rengeteg tudósnak okoz fejtörést, hogy mik lehetnek azok a rejtélyes kőgolyók, amiket Costa Ricán találtak. A tökéletesen gömbölyű golyók különféle anyagokból készült: mészkőből, homokkőből és magmás kőzetből.
A titokzatos kőgolyók egyenként 16 tonnát nyomnak. A földön való elhelyezkedésükkel különböző formákat rajzolnak ki. Vannak háromszögek, vonalak és asztronómiai alakzatok. Az, hogy mire használták ezeket, senki sem tudja, mert az ősi civilizációk nem mellékelt útmutatót a kőgolyókhoz.
A súlyemelés eredete: Rengetegen biztosak abban, hogy az 1950-es években, Amerikában született meg a súlyemelés, ám a sportág eredete ennél sokkal régebbre, a görög és a római időkig nyúlik vissza. Ezt támasztja alá, hogy Krotóni Milón, a híres görög birkózó nagyszerű képességekkel és elképesztő erővel rendelkezett.
A legenda szerint Milón egy nap felkapott egy kisebb borjút, és átvetette a vállán. Ezt minden nap újra és újra megtette, egészen addig, amíg a borjúból kifejlett bika nem lett. Sokan biztosak abban, hogy ez a történet utal a mai erőemelés elődjére.
Az még mindig nyitott kérdés, hogy a legenda mennyire megbízható, ezért a tudósoknak muszáj tovább kutatniuk, hogy biztosan kijelentő lehessen, hogy pontosan mikor és hol született meg a súlyemelés.
Éltek egy időben ősemberek és dinoszauruszok: 2012-ben az őslénykutató Otis E. Kline a mai Dawson megye területén talált rá egy Triceratops-szarvra, aminek alapos vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a szarv egy 33.500 évvel ezelőtt élt állathoz tartozhatott.
Ez a felfedezés kétségbe vonja az eddigi ismereteinket arról, hogy a dinoszauruszok 65,5 millió évvel ezelőtt kihaltak, ugyanis a lelet arra utal, hogy az ősemberek és a dinoszauruszok valójában élhettek ugyanabban az időben.
Régi művészi alkotások alapján elképzelhető, hogy Amerikát az ázsiaiak fedezték fel: A tudósok már több olyan faragott kőrajzzal találkoztak a munkájuk során, amelyek az Amerikai Egyesült Államok tagállamait ábrázolta.
Némelyik leleten ősi kínai szöveg is szerepelt. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a mai USA északi területén már az időszámításunk előtt 1300 környékén megjelentek az ázsiai népcsoportok, tehát egyáltalán nem Kolumbusz volt az első, aki betette a lábát Amerikába.
Lehet, hogy Amerikát a rómaiak fedezték fel: Nemcsak az ázsiaiak, hanem a rómaiak is megelőzhették Kolumbuszt, legalábbis néhány tudós ezen a véleményen van. A véleményüket arra alapozzák, hogy 1933-ban, Mexikóban, egy régi épület alatt találtak egy apró fejszobrot.
A lelet egyáltalán nem hasonlít azokra a műalkotásokra, amelyek akkoriban Mexikóban készültek, ugyanis a szobor arcvonásai megegyeztek az időszámításunk előtti II. században készült római műalkotások jellegzetes vonásaival.
Egy másik érdekes felfedezést a Rio de Janeiro közelében található Guanabarai-öbölben tettek a régészek, akik egy III. századi római vázagyűjteményt találtak. Mindez azt bizonyíthatja, hogy Amerikát már a rómaiak is felfedezték.
Az ismert helyszíneken kívül hol épültek még piramisok: Az egyiptomi piramisokat mind ismerjük, hiszen amellett, hogy az egyik leghíresebb történelmi nevezetességről van szó, még az is örök beszédtémát ad, hogy hogyan épülhettek az ókorban.
2015-ben az amatőr régész, Semir Osmanagić elképesztő felfedezést tett Boszniában, ahol olyan piramisokat talált, amelyeket jóval a gízai társai előtt építhettek.
A világ legnevesebb tudósai kételkedtek a felfedezésben, amit áltudományosnak tartottak, ugyanis az ő meggyőződésük az, hogy a Visočica-hegy természeti képződmény. Az amatőr régész természetesen nem ért ezzel egyet. Az még nyitott kérdés, hogy kinek van igaza.
Élet a Marson: Továbbra is sokakat izgat az a kérdés, hogy van-e élet a Marson, amivel kapcsolatban új felfedezésekkel által elő a tudósok, akik rájöttek arra, hogy a vörös bolygó felszínét régen egy óriási óceán boríthatta.
Emellett a műholdak és a marsjárók adatai azt támasztják alá, hogy egykor a Marson magas lehetett a felszíni hőmérséklet, tehát elképzelhető, hogy több millió évvel ezelőtt volt élet a vörös bolygón.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások