A bionikus emberi fül jobban működik mint az eredeti

princeton-bionic-earA Wall Street Journal jelentése szerint a Princeton Egyetem és a John Hopkins Egyetem biológusai egy olyan mesterséges fület fejlesztettek ki, amely hatékonyabban érzékeli a hangot, mint a természetes emberi fül. A tudósok háromdimenziós nyomtatót használtak a szerkezet létrehozásához. Ez a technika a tudósok állítása szerint lemásolja a fül szerkezeti összetettségét s emellett a hallható frekvenciák egy szélesebb körét képes befogni a beépített elektronikának köszönhetően.

A mesterséges fület lombikban állították elő: a 3D-ben kinyomtatott fület arra használták, hogy valódi porcot tenyésszenek ki borjúfül sejtekből. Miután az egyik füllel megvoltak, a tudósok kinyomtatták az első fül tökéletes mását, majd az így előállított két mesterséges fülnek - amelyeket hozzákötöttek egy-egy hangszórókhoz - lejátszották Beethoven Für Elise-ét. A kutatók azt állapították meg, hogy a hangminőség kifejezetten jó volt.

A bionikus szervek előállítása - bár az ötlet talán bizarrnak tűnhet - folyamatosan fejlődik. A mesterséges fül beépítésével az emberi testbe tulajdonképpen egy digitális technológia kerül. Ennek segítségével minden olyan digitális információt, amelyet jelenleg az interneten tárolunk, egy átlag ember is képes lesz elsajátítani. A fizikai fejlesztések egyidejűleg zajlanak olyan újításokkal, mint például a regeneratív orvoslás, amelynek célja a mesterséges szövet és végtagok előállítása. A szöveti sebészet sikerei nyomán lehetségessé vált az égés sérüléseket elszenvedők számára új bőrt növeszteni, s még nagyobb előrelépés lehet az egyedi szívbillentyűk előállítása. Előbb-utóbb ezek az eszközök meghaladják majd az eredetit, s az olimpiai bajnok futó Oscar Pastorius műlábairól szóló vita nagyon is távolinak fog tűnni -  a géntechnológia által kínált lehetőségekről nem is beszélve.

Forrás: bigthink.com

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com