A Curiosity marsjáró elvégezte az első mintavételt a Sharp-hegy anyagából

A NASA marsjárója, a Curiosity elvégezte az első mintavételt a Gale-kráter közepén magasodó Sharp (Aeolis)-hegy lábánál.

A Curiosity 2012 augusztusában landolt a vörös bolygón, a Gale kráterben. A 2,5 milliárd dolláros küldetés célja kideríteni, hogy létezhettek-e a vörös bolygón mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, valamint az emberes Mars-repülés előkészítése.

pia18609-440

Az 5,5 kilométer magas Sharp-hegy elérése volt a Curiosity legfőbb úti célja.

Az évmilliárdok alatt kialakult réteges szerkezetű geológiai képződmény segítségével remélnek a tudósok választ kapni arra a kérdésre, hogy miért változott meg a Mars eredetileg meleg és csapadékos klímája, hogyan alakult ki napjaink hideg, száraz és barátságtalan világa - olvasható a NASA honlapján.

A Curiosity csaknem egy éven keresztül leszállási helyét vizsgálta, s három alkalommal vett mintát a sziklákból. A hatkerekű robot 2013 nyarán indult a Sharp-hegy felé - a 8 kilométeres távolságot tizenöt hónap leküzdve szeptember 19-én érte el a hegy lábát a Pahrump Hills nevű sziklánál.

A NASA közlése szerint hétfőn, szeptember 22-én a rover tesztfúrás végzett, és miután a művelet rendben lezajlott, a Curiosity utasítást kapott a mintavételre. A hatkerekű marsi robot 6,7 centiméter mélységbe fúrt le, a kőzet sokkal kevésbé bizonyult keménynek, mint a három korábbi mintavételi helyen.

A következő feladata továbbítani a kőpormintát a robotkaron lévő nyitott "kanálba", hogy a tudósok szemrevételezzék: eléggé biztonságos-e az anyag a további rostáláshoz, szétadagoláshoz, valamint a rover belsejében működő minilaboratóriumokba való továbbításhoz.
http://www.jpl.nasa.gov/news/news.php?release=2014-324#1

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com