A Curiosity marsjáró elvégezte az első mintavételt a Sharp-hegy anyagából
A NASA marsjárója, a Curiosity elvégezte az első mintavételt a Gale-kráter közepén magasodó Sharp (Aeolis)-hegy lábánál.
A Curiosity 2012 augusztusában landolt a vörös bolygón, a Gale kráterben. A 2,5 milliárd dolláros küldetés célja kideríteni, hogy létezhettek-e a vörös bolygón mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, valamint az emberes Mars-repülés előkészítése.
Az 5,5 kilométer magas Sharp-hegy elérése volt a Curiosity legfőbb úti célja.
A Curiosity csaknem egy éven keresztül leszállási helyét vizsgálta, s három alkalommal vett mintát a sziklákból. A hatkerekű robot 2013 nyarán indult a Sharp-hegy felé - a 8 kilométeres távolságot tizenöt hónap leküzdve szeptember 19-én érte el a hegy lábát a Pahrump Hills nevű sziklánál.
A NASA közlése szerint hétfőn, szeptember 22-én a rover tesztfúrás végzett, és miután a művelet rendben lezajlott, a Curiosity utasítást kapott a mintavételre. A hatkerekű marsi robot 6,7 centiméter mélységbe fúrt le, a kőzet sokkal kevésbé bizonyult keménynek, mint a három korábbi mintavételi helyen.
A következő feladata továbbítani a kőpormintát a robotkaron lévő nyitott "kanálba", hogy a tudósok szemrevételezzék: eléggé biztonságos-e az anyag a további rostáláshoz, szétadagoláshoz, valamint a rover belsejében működő minilaboratóriumokba való továbbításhoz.
http://www.jpl.nasa.gov/news/news.php?release=2014-324#1
MTI
A Curiosity 2012 augusztusában landolt a vörös bolygón, a Gale kráterben. A 2,5 milliárd dolláros küldetés célja kideríteni, hogy létezhettek-e a vörös bolygón mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, valamint az emberes Mars-repülés előkészítése.
Az 5,5 kilométer magas Sharp-hegy elérése volt a Curiosity legfőbb úti célja.
Az évmilliárdok alatt kialakult réteges szerkezetű geológiai képződmény segítségével remélnek a tudósok választ kapni arra a kérdésre, hogy miért változott meg a Mars eredetileg meleg és csapadékos klímája, hogyan alakult ki napjaink hideg, száraz és barátságtalan világa - olvasható a NASA honlapján.
A Curiosity csaknem egy éven keresztül leszállási helyét vizsgálta, s három alkalommal vett mintát a sziklákból. A hatkerekű robot 2013 nyarán indult a Sharp-hegy felé - a 8 kilométeres távolságot tizenöt hónap leküzdve szeptember 19-én érte el a hegy lábát a Pahrump Hills nevű sziklánál.
A NASA közlése szerint hétfőn, szeptember 22-én a rover tesztfúrás végzett, és miután a művelet rendben lezajlott, a Curiosity utasítást kapott a mintavételre. A hatkerekű marsi robot 6,7 centiméter mélységbe fúrt le, a kőzet sokkal kevésbé bizonyult keménynek, mint a három korábbi mintavételi helyen.
A következő feladata továbbítani a kőpormintát a robotkaron lévő nyitott "kanálba", hogy a tudósok szemrevételezzék: eléggé biztonságos-e az anyag a további rostáláshoz, szétadagoláshoz, valamint a rover belsejében működő minilaboratóriumokba való továbbításhoz.
http://www.jpl.nasa.gov/news/news.php?release=2014-324#1
MTI
Hozzászólások