A filozófusok a semmiről értekeznek
Az Isaac Asimov emlékére megrendezett vitaesten a semmiről értekeztek a résztvevők. A hagyományosan évenként megrendezésre kerülő eseménynek a New York-i Amerikai Természettörténeti Múzeum ad helyet, s amelynek idei témája A semmi létezése volt.Hogyan birkózunk meg a semmi koncepciójával? Mit rejt a laboratóriumi körülmények között előállított légüres tér, vagy a világegyetem vákuumja? A semmi elgondolására tett próbálkozások legalább olyan régi gyökerekkel rendelkeznek, mint a zéró fogalmának meghatározása. Ez az nyugtalanító téma, úgy tűnik, mind az amatőr érdeklődők, mind pedig a szalmabeliek számára egyaránt izgalmas.
S hogy mikor is kezdték el a filozófusok mérlegelni ezt a kérdést?
Jim Holt író és újságíró, a Miért létezik a világ? (Why Does The World Exist?, 2012) című könyv szerzője szerint minden Leibniz-el kezdődött a 17. században. Ő volt ugyanis az első gondolkozó, aki azt a kérdést tette fel, hogy miért van valami, ahelyett, hogy semmi lenne? S a semmin Leibniz egy olyan állapotot értett, amelyben "egyáltalán nincs létezés, nincsenek entitások, nincs káosz,
nincs tér és idő, az abszolút nemlétezés állapota." Mindezt nagyon nehéz a képzelet által megragadni. Ha megpróbáljuk a tudatunkat megszabadítani az összes tartalomtól, vagy ha megpróbáljuk elképzelni, ahogy az univerzum összes tartalma lassan kitörlődik, a csillagok kihunynak, az atomok eltűnnek, eltűnik az élet, az idő és a tér, s még akkor is, amikor megpróbáljuk elérni a képzeletbeli nemlétezés állapotát, a tudatunk egy halvány kis fénye még mindig képes bekúszni a küszöb mentén. Holt azt állítja magáról, hogy összesen kétszer sikerült elképzelnie az abszolút semmisség állapotát: egy álomtalan alvás során, valamint egy televízióban látott profi tekemérkőzés alkalmával.Lawrence Krauss fizikus, a Semmiből jött világegyetem (A Universe From Nothing, 2012) című könyv szerzője szerint bizonyos dolgokról lényegében képtelenség intuitív koncepciót alkotnunk. S ez abból a korlátoltságunkból fakad, hogy klasszikus emberi lények vagyunk, akik nem fejlesztették ki a kvantummechanika ösztönös megértésének képességét. Számos olyan dolog van a tudomány különböző területein belül, amelyeken nagyon nehéz fogódzót találni, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok ne léteznének.
Holt mindehhez még hozzáteszi, hogy az abszolút nemlétezés állapota - még ha nem is tudjuk lelki szemeink elé idézni - logikailag helytálló lehetőség, ugyanis nem szabad elfeledkeznünk az eredeti kérdésfelvetésről: miért van világegyetem az abszolút semmi helyett?
Forrás: www.scientificamerican.com
Hozzászólások