A földi élet legkorábbi jeleit fedezhették fel Nyugat-Ausztráliában

A földi élet legkorábbi nyomait rejtheti a nyugat-ausztráliai Pilbara nevű régió - állítják ausztrál szakemberek, akik szerint a mostani felfedezés olyan áttörést jelenthet, amely segíthet a kutatóknak a Naprendszer jobb megértésében.

5088366-3x2-340x227 A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport komplex mikrobiális ökoszisztéma nyomaira bukkant a régió majdnem 3,5 milliárd éves, jó állapotú üledékes kőzeteiben. A Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatójaként dolgozó David Wacey szerint a mikrobiális interakció által formált üledékszerkezetekre a pilbarai Dresser-formációban bukkantak rá.

"Ezek lehetnek a földi élet legkorábbi bizonyítékai". Magukat a sejteket már nem, de a maradványukat jelentő széntartalmú anyagokat azonban még látni lehet - mondta a szakember.

Wacey szerint az eredmények új betekintést engednek a mikrobák hajdani életébe. "Amíg a mikrobák éltek, kölcsönhatásban álltak az élőhelyükként szolgáló üledékkel és apró közösségeket hoztak létre, ahol aztán mindannyian egymás segítségére voltak abban, hogy túléljék az akkori rendkívül durva környezeti feltételeket."

A nyugat-ausztráliai Pilbara régió ideális kutatási területet jelent, az ottani kőzetek ugyanis hihetetlenül sokáig, rendkívül stabil környezetben voltak. Valószínűleg ezek a Föld legrégebbi, jó állapotban fennmaradt üledékes kőzetei - hangoztatta a kutató.

A szakember szerint a kutatócsoport eredményei hasznosak lehetnek az űrkutatás számára is. "A marsjárók is a mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek után kutatnak odafent" - mondta, hozzátéve, hogy, amennyiben a most felfedezett mikrobák valóban a kezdeti időkből származnak, akkor a jelenlegi marsi környezethez nagyon hasonló feltételek közt élhettek.

Wacey szerint a Marsról származó mintákat a jövőben a Pilbarában begyűjtöttekhez hasonló módon lehetne vizsgálni - adta hírül az ABC News.

(http://www.abc.net.au/news/2013-11-13/scientists-discover-earliest-signs-of-life-on-earth-in-pilbara/5088190)

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com