A főváros és a tudomány kapcsolatáról szóló új kötet jelent meg
Budapesti séták a tudomány körül címmel jelenik meg Hargittai István és Hargittai Magdolna Széchenyi-díjas kémikusok új ismeretterjesztő kötete az Akadémiai Kiadó gondozásában.
A kötet nyolc fejezetre osztva, gazdag képanyaggal mutatja be a magyar tudomány történetének egy-egy jelentős fejezetét, szimbolikus alakjait a tudósokhoz, tudományhoz köthető személyek fővárosi szobrain, emlékművein keresztül.
"Az elmúlt években mindkettőnket nagyon érdekelt a tudományos felfedezés természete, valamint bizonyos magyar és nemzetközi tudománytörténeti témák. Sokat utazunk és mindig megkeressük a tudományhoz kapcsolható emlékműveket, ez pedig végül visszavezetett minket Budapestre, ahol rájöttünk, hogy nagyon sok olyan emlékmű található a fővárosban, amelyeket mi sem ismertünk" - mesélt a kötet megírásához vezető tapasztalatokról Hargittai István az MTI-nek.
Hozzátette: a kötet ismeretterjesztő céllal készült, nem tudománytörténeti szakmunka, hiszen nem a tudományos élet dönti el, mely tudósok, tudományhoz bármi módon kapcsolódó személyek kapnak emlékművet. Mint fogalmazott, két azonos teljesítményű kutató esetén gyakran az kap szobrot, akinek volt egy-egy lelkes tanítványa, vagy tehetős családja.
"Ezek az emlékművek lehetőséget adnak arra, hogy mindenki számára közelebb hozzuk a tudomány világát. Gyakran hallunk nagy neveket, de amikor a szobrokat is látjuk, sokszor jobban megérint bennünket a téma" - vélekedett a szerző, hozzátéve, hogy ugyanez igaz azokra az épületekre is, amelyekben a kutatók dolgoztak.
Példaként említette Békésy Györgyöt, aki a belső fül szerkezetének feltárásáért kapott Nobel-díjat 1961-ben, és kutatásait évekig a ma teljesen elhagyatott és leromlott állapotban lévő egykori Posta Kísérleti Állomáson végezte. "Talán a könyvünk felhívja majd a figyelmet arra, hogy rendbe lehetne hozni az épületet, és emléktáblát elhelyezni a kiváló kutató tiszteletére" - tette hozzá.
Hargittai István kiemelte, hogy Magyarországon a tudományt mindig nagy tisztelet övezte. Szent-Györgyi Albert halála előtt eljött Budapestre azért, hogy "magába szívja a tudomány iránti tisztelet atmoszféráját" - fogalmazott, megjegyezve, hogy több világhírű tudós "bölcsőjét a fővárosban ringatták". "Ezeknek a tudósoknak a többségét elüldözte Magyarország, ezért teljesedett ki külföldön a pályafutásuk. Szomorú tanúsága ez a könyvnek" - hangsúlyozta.
Neumann János példáját említve kiemelte: lehet a magyar tudomány eredményének tekinteni a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd az Egyesült Államokban fényes tudományos karriert befutó matematikus teljesítményét, ugyanakkor reálisan szembe kell néznünk az életút Magyarországra nézve sötét fejezeteivel is.
A már Amerikában dolgozó Neumann Jánost tekintélyes tudósok jelölték a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a tagság nem választotta meg, mint ahogy más zsidó tudósok sem váltak az intézmény tagjává a Horthy-korszakban. "Ez az akadémia szégyene" - fogalmazott Hargittai István. Neumann Jánost egyébként pár hónappal később tagjává választotta az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia.
A szerző kitért arra is, hogy gyakran hallani a magyar tudomány fantasztikus eredményeiről, miközben ezek közé gyakran beszámítják a külföldön kutató és dolgozó magyar kutatók teljesítményét is. "A politikusok ezeknek az eredményeknek a fényében sokszor hajlanak arra a következtetésre, hogy lehetséges alacsony támogatás mellett is komoly, nemzetközi színvonalú tudományos teljesítményeket elérni. Ez azonban önmagunk félrevezetése" - fogalmazott.
A Budapesti séták a tudomány körül című kötetet szerda délután mutatják be az MTA Könyvtár és Információs Központjának konferenciatermében, az eseményen a kiadványt Lovász László, az MTA elnöke és a szerzők mutatják be.
(Forrás: MTI)
A kötet nyolc fejezetre osztva, gazdag képanyaggal mutatja be a magyar tudomány történetének egy-egy jelentős fejezetét, szimbolikus alakjait a tudósokhoz, tudományhoz köthető személyek fővárosi szobrain, emlékművein keresztül."Az elmúlt években mindkettőnket nagyon érdekelt a tudományos felfedezés természete, valamint bizonyos magyar és nemzetközi tudománytörténeti témák. Sokat utazunk és mindig megkeressük a tudományhoz kapcsolható emlékműveket, ez pedig végül visszavezetett minket Budapestre, ahol rájöttünk, hogy nagyon sok olyan emlékmű található a fővárosban, amelyeket mi sem ismertünk" - mesélt a kötet megírásához vezető tapasztalatokról Hargittai István az MTI-nek.
Hozzátette: a kötet ismeretterjesztő céllal készült, nem tudománytörténeti szakmunka, hiszen nem a tudományos élet dönti el, mely tudósok, tudományhoz bármi módon kapcsolódó személyek kapnak emlékművet. Mint fogalmazott, két azonos teljesítményű kutató esetén gyakran az kap szobrot, akinek volt egy-egy lelkes tanítványa, vagy tehetős családja.
"Ezek az emlékművek lehetőséget adnak arra, hogy mindenki számára közelebb hozzuk a tudomány világát. Gyakran hallunk nagy neveket, de amikor a szobrokat is látjuk, sokszor jobban megérint bennünket a téma" - vélekedett a szerző, hozzátéve, hogy ugyanez igaz azokra az épületekre is, amelyekben a kutatók dolgoztak.
Példaként említette Békésy Györgyöt, aki a belső fül szerkezetének feltárásáért kapott Nobel-díjat 1961-ben, és kutatásait évekig a ma teljesen elhagyatott és leromlott állapotban lévő egykori Posta Kísérleti Állomáson végezte. "Talán a könyvünk felhívja majd a figyelmet arra, hogy rendbe lehetne hozni az épületet, és emléktáblát elhelyezni a kiváló kutató tiszteletére" - tette hozzá.
Hargittai István kiemelte, hogy Magyarországon a tudományt mindig nagy tisztelet övezte. Szent-Györgyi Albert halála előtt eljött Budapestre azért, hogy "magába szívja a tudomány iránti tisztelet atmoszféráját" - fogalmazott, megjegyezve, hogy több világhírű tudós "bölcsőjét a fővárosban ringatták". "Ezeknek a tudósoknak a többségét elüldözte Magyarország, ezért teljesedett ki külföldön a pályafutásuk. Szomorú tanúsága ez a könyvnek" - hangsúlyozta.
Neumann János példáját említve kiemelte: lehet a magyar tudomány eredményének tekinteni a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd az Egyesült Államokban fényes tudományos karriert befutó matematikus teljesítményét, ugyanakkor reálisan szembe kell néznünk az életút Magyarországra nézve sötét fejezeteivel is.
A már Amerikában dolgozó Neumann Jánost tekintélyes tudósok jelölték a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a tagság nem választotta meg, mint ahogy más zsidó tudósok sem váltak az intézmény tagjává a Horthy-korszakban. "Ez az akadémia szégyene" - fogalmazott Hargittai István. Neumann Jánost egyébként pár hónappal később tagjává választotta az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia.
A szerző kitért arra is, hogy gyakran hallani a magyar tudomány fantasztikus eredményeiről, miközben ezek közé gyakran beszámítják a külföldön kutató és dolgozó magyar kutatók teljesítményét is. "A politikusok ezeknek az eredményeknek a fényében sokszor hajlanak arra a következtetésre, hogy lehetséges alacsony támogatás mellett is komoly, nemzetközi színvonalú tudományos teljesítményeket elérni. Ez azonban önmagunk félrevezetése" - fogalmazott.
A Budapesti séták a tudomány körül című kötetet szerda délután mutatják be az MTA Könyvtár és Információs Központjának konferenciatermében, az eseményen a kiadványt Lovász László, az MTA elnöke és a szerzők mutatják be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások