A főváros és a tudomány kapcsolatáról szóló új kötet jelent meg

Budapesti séták a tudomány körül címmel jelenik meg Hargittai István és Hargittai Magdolna Széchenyi-díjas kémikusok új ismeretterjesztő kötete az Akadémiai Kiadó gondozásában.Hargittai István és Hargittai MagdolnaA kötet nyolc fejezetre osztva, gazdag képanyaggal mutatja be a magyar tudomány történetének egy-egy jelentős fejezetét, szimbolikus alakjait a tudósokhoz, tudományhoz köthető személyek fővárosi szobrain, emlékművein keresztül.

"Az elmúlt években mindkettőnket nagyon érdekelt a tudományos felfedezés természete, valamint bizonyos magyar és nemzetközi tudománytörténeti témák. Sokat utazunk és mindig megkeressük a tudományhoz kapcsolható emlékműveket, ez pedig végül visszavezetett minket Budapestre, ahol rájöttünk, hogy nagyon sok olyan emlékmű található a fővárosban, amelyeket mi sem ismertünk" - mesélt a kötet megírásához vezető tapasztalatokról Hargittai István az MTI-nek.

Hozzátette: a kötet ismeretterjesztő céllal készült, nem tudománytörténeti szakmunka, hiszen nem a tudományos élet dönti el, mely tudósok, tudományhoz bármi módon kapcsolódó személyek kapnak emlékművet. Mint fogalmazott, két azonos teljesítményű kutató esetén gyakran az kap szobrot, akinek volt egy-egy lelkes tanítványa, vagy tehetős családja.

"Ezek az emlékművek lehetőséget adnak arra, hogy mindenki számára közelebb hozzuk a tudomány világát. Gyakran hallunk nagy neveket, de amikor a szobrokat is látjuk, sokszor jobban megérint bennünket a téma" - vélekedett a szerző, hozzátéve, hogy ugyanez igaz azokra az épületekre is, amelyekben a kutatók dolgoztak.

Példaként említette Békésy Györgyöt, aki a belső fül szerkezetének feltárásáért kapott Nobel-díjat 1961-ben, és kutatásait évekig a ma teljesen elhagyatott és leromlott állapotban lévő egykori Posta Kísérleti Állomáson végezte. "Talán a könyvünk felhívja majd a figyelmet arra, hogy rendbe lehetne hozni az épületet, és emléktáblát elhelyezni a kiváló kutató tiszteletére" - tette hozzá.

Hargittai István kiemelte, hogy Magyarországon a tudományt mindig nagy tisztelet övezte. Szent-Györgyi Albert halála előtt eljött Budapestre azért, hogy "magába szívja a tudomány iránti tisztelet atmoszféráját" - fogalmazott, megjegyezve, hogy több világhírű tudós "bölcsőjét a fővárosban ringatták". "Ezeknek a tudósoknak a többségét elüldözte Magyarország, ezért teljesedett ki külföldön a pályafutásuk. Szomorú tanúsága ez a könyvnek" - hangsúlyozta.

Neumann János példáját említve kiemelte: lehet a magyar tudomány eredményének tekinteni a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd az Egyesült Államokban fényes tudományos karriert befutó matematikus teljesítményét, ugyanakkor reálisan szembe kell néznünk az életút Magyarországra nézve sötét fejezeteivel is.

A már Amerikában dolgozó Neumann Jánost tekintélyes tudósok jelölték a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a tagság nem választotta meg, mint ahogy más zsidó tudósok sem váltak az intézmény tagjává a Horthy-korszakban. "Ez az akadémia szégyene" - fogalmazott Hargittai István. Neumann Jánost egyébként pár hónappal később tagjává választotta az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia.

A szerző kitért arra is, hogy gyakran hallani a magyar tudomány fantasztikus eredményeiről, miközben ezek közé gyakran beszámítják a külföldön kutató és dolgozó magyar kutatók teljesítményét is. "A politikusok ezeknek az eredményeknek a fényében sokszor hajlanak arra a következtetésre, hogy lehetséges alacsony támogatás mellett is komoly, nemzetközi színvonalú tudományos teljesítményeket elérni. Ez azonban önmagunk félrevezetése" - fogalmazott.

A Budapesti séták a tudomány körül című kötetet szerda délután mutatják be az MTA Könyvtár és Információs Központjának konferenciatermében, az eseményen a kiadványt Lovász László, az MTA elnöke és a szerzők mutatják be.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com