A gazdagokat teszi felelőssé a klímaváltozásért egy nemzetközi tanulmány
A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért - állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.
A Nature Energy című folyóiratban publikált eredmények szerint az emberek leggazdagabb egytizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban. A szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized - írja a BBC hírportálja.
Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek. A kutatók szerint minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős változtatások hiányában a háztartások energiafelhasználása a 2011-eshez képest megduplázódhat 2050-re, még az energiahatékonyság javítása mellett is.
Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. A témában egyedülállónak számító tanulmány szerint a közlekedésben a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható az elhasznált energia több mint fele. Ez megegyezik azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka.
Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre. A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefügésben.
A szerzők szerint a kormányok egyebek között a tömegközlekedés fejlesztése és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt.
A kutatók összevetették az egyes országok relatív energiafogyasztását is. A mutatók szerint a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne a globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában. "Ez a tanulmány a hozzánk hasonló, viszonylag gazdag emberek szemébe mondja azt, amit nem akarunk hallani" - mondta Kevin Anderson, a manchesteri Tyndall Központ munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
Mint fogalmazott: "a klímakérdés hozzánk, a nagy kibocsátókhoz, a politikusokhoz, üzletemberekhez, újságírókhoz, tudósokhoz kötődik. Amikor mi azt mondjuk, hogy nem kellenek magasabb adók a repülés terén, az azt jelenti, hogy mi nem akarunk kevesebb repülni". "Ugyanez igaz az autóinkra és az otthonaink méretére. Meggyőztük magunkat arról, hogy az életünk normális, ugyanakkor a számok egy teljesen más képet festenek" - fűzte hozzá a professzor.
A tanulmány szerint a közlekedésben használt energia 31 százalékkal növekedhet a század közepéig. "Ha a közlekedés továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra fog épülni, akkor ez a növekedés katasztrofális lesz az éghajlatra nézve" - írják a kutatók.
A Nature Energy című folyóiratban publikált eredmények szerint az emberek leggazdagabb egytizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban. A szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized - írja a BBC hírportálja. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek. A kutatók szerint minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős változtatások hiányában a háztartások energiafelhasználása a 2011-eshez képest megduplázódhat 2050-re, még az energiahatékonyság javítása mellett is.
Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. A témában egyedülállónak számító tanulmány szerint a közlekedésben a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható az elhasznált energia több mint fele. Ez megegyezik azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka.
Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre. A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefügésben.
A szerzők szerint a kormányok egyebek között a tömegközlekedés fejlesztése és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt.
A kutatók összevetették az egyes országok relatív energiafogyasztását is. A mutatók szerint a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne a globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában. "Ez a tanulmány a hozzánk hasonló, viszonylag gazdag emberek szemébe mondja azt, amit nem akarunk hallani" - mondta Kevin Anderson, a manchesteri Tyndall Központ munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
Mint fogalmazott: "a klímakérdés hozzánk, a nagy kibocsátókhoz, a politikusokhoz, üzletemberekhez, újságírókhoz, tudósokhoz kötődik. Amikor mi azt mondjuk, hogy nem kellenek magasabb adók a repülés terén, az azt jelenti, hogy mi nem akarunk kevesebb repülni". "Ugyanez igaz az autóinkra és az otthonaink méretére. Meggyőztük magunkat arról, hogy az életünk normális, ugyanakkor a számok egy teljesen más képet festenek" - fűzte hozzá a professzor.
A tanulmány szerint a közlekedésben használt energia 31 százalékkal növekedhet a század közepéig. "Ha a közlekedés továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra fog épülni, akkor ez a növekedés katasztrofális lesz az éghajlatra nézve" - írják a kutatók.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások