A grúz előember a Homo erectus fajához tartozott egy új kutatás szerint
A grúz előember a Homo erectus fajához tartozott, ez pedig egyszerűsítheti az ember evolúciós családfáját - derült ki a Dmaniszi-ásatás legteljesebb koponyaleletének elemzéséből, amelyet grúz, svájci és osztrák tudósok végeztek.
A középkori grúz falu, Dmaniszi alatt találták a legteljesebb ismert előemberi koponyát. Ezen az ásatáson tárták fel az ember legősibb, 1,8 millió éves eurázsiai elődeinek nyomát. Korábban úgy vélték, az előember körülbelül egymillió évvel ezelőtt vándorolt Afrikából Eurázsiába.
A Dmaniszi-ásatáson találták meg a világon legjobb állapotban fennmaradt, legnagyobb mennyiségű előemberi maradványt. A populáció röviddel azután jelent meg a Földön, hogy az Australopithecus és az előember evolúciója elvált egymástól - tudósított a BBC hírszolgálata a Science tudományos lapban megjelent tanulmányról.
A tanulmány szerzői szerint a Homo habilis, a Homo rudolfensis és a Homo erectus mind ugyanahhoz a családfához tartozik, mely végül a modern ember kialakulásához vezetett. Más elméletek szerint az emberi evolúció nem fához hasonlított, melynek törzséből több irányba hajtanak ki az ágak, hanem inkább bokorszerű volt, vagyis számos, végül zsákutcának bizonyuló faj élhetett egymás mellett meg a Földön.
A vizsgált koponyát kis agyi rész, nagy fogak és hosszúkás arc jellemezte, melyek a Homo habilist, az "ügyes ember" elnevezésű őst is. Ám az agykoponya sok tulajdonsága a Homo erectusra, a "felegyenesedett emberre" is jellemző volt.
A grúz leletek nagyon változatos vonásokat mutattak, ami korábban meglepte a régészeket, ám David Lordkipanidze, a tanulmány vezető szerzője, a tbiliszi Nemzeti Múzeum munkatársa szerint nyilvánvaló, hogy a különböző vonások ellenére az egyedek mind ugyanattól a populációtól származtak.
Lordkipanidze elmondta: amikor megvizsgálták a vonások variációit, és összehasonlították a modern ember jellemzőinek sokféleségével, világossá vált, hogy a leletek a normálisnak tekinthető eltérések skáláját képviselik.
A vizsgált koponyát nyolc éve tárták fel, és azóta a kutatók más, Afrikában talált leletekkel is összevetették, melyek közül a legkorábbiak 2,4 millió évre nyúlnak vissza. Összehasonlító koponyaelemzésük elegendő hasonlóságot mutatott ki ahhoz, hogy a legrégibb leleteket is ugyanahhoz a fajhoz sorolják, melyhez a Dmaniszi-leletek tartoznak.
A grúz előember gerince az emberéhez hasonlít, hátsó végtagja alkalmas volt hosszú utak megtételére. A hímek sokkal nagyobb testűek voltak, mint a nőstények. Viszonylag kis koponyájuk, primitív mellső végtagjuk a Homo habilisszel, valamint a sokkal kezdetlegesebb Australopithecusszal is közös vonásuk.
Christoph Zollikofer, a zürichi Antropológiai Intézet és Múzeum munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint mivel az afrikai fosszíliákban is hasonló változatosságot tapasztaltak, feltételezhetik, hogy abban az időben egyetlen előemberi faj létezett a kontinensen. A grúz előember pedig annyira hasonlít az afrikaihoz, hogy úgy vélik, mind az afrikai, mint a grúz előember ugyanannak a fajnak a képviselője - következtetett Zollikofer.
(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-24564375)
MTI
A középkori grúz falu, Dmaniszi alatt találták a legteljesebb ismert előemberi koponyát. Ezen az ásatáson tárták fel az ember legősibb, 1,8 millió éves eurázsiai elődeinek nyomát. Korábban úgy vélték, az előember körülbelül egymillió évvel ezelőtt vándorolt Afrikából Eurázsiába.
A Dmaniszi-ásatáson találták meg a világon legjobb állapotban fennmaradt, legnagyobb mennyiségű előemberi maradványt.
A tanulmány szerzői szerint a Homo habilis, a Homo rudolfensis és a Homo erectus mind ugyanahhoz a családfához tartozik, mely végül a modern ember kialakulásához vezetett. Más elméletek szerint az emberi evolúció nem fához hasonlított, melynek törzséből több irányba hajtanak ki az ágak, hanem inkább bokorszerű volt, vagyis számos, végül zsákutcának bizonyuló faj élhetett egymás mellett meg a Földön.
A vizsgált koponyát kis agyi rész, nagy fogak és hosszúkás arc jellemezte, melyek a Homo habilist, az "ügyes ember" elnevezésű őst is. Ám az agykoponya sok tulajdonsága a Homo erectusra, a "felegyenesedett emberre" is jellemző volt.
A grúz leletek nagyon változatos vonásokat mutattak, ami korábban meglepte a régészeket, ám David Lordkipanidze, a tanulmány vezető szerzője, a tbiliszi Nemzeti Múzeum munkatársa szerint nyilvánvaló, hogy a különböző vonások ellenére az egyedek mind ugyanattól a populációtól származtak.
Lordkipanidze elmondta: amikor megvizsgálták a vonások variációit, és összehasonlították a modern ember jellemzőinek sokféleségével, világossá vált, hogy a leletek a normálisnak tekinthető eltérések skáláját képviselik.
A vizsgált koponyát nyolc éve tárták fel, és azóta a kutatók más, Afrikában talált leletekkel is összevetették, melyek közül a legkorábbiak 2,4 millió évre nyúlnak vissza. Összehasonlító koponyaelemzésük elegendő hasonlóságot mutatott ki ahhoz, hogy a legrégibb leleteket is ugyanahhoz a fajhoz sorolják, melyhez a Dmaniszi-leletek tartoznak.
A grúz előember gerince az emberéhez hasonlít, hátsó végtagja alkalmas volt hosszú utak megtételére. A hímek sokkal nagyobb testűek voltak, mint a nőstények. Viszonylag kis koponyájuk, primitív mellső végtagjuk a Homo habilisszel, valamint a sokkal kezdetlegesebb Australopithecusszal is közös vonásuk.
Christoph Zollikofer, a zürichi Antropológiai Intézet és Múzeum munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint mivel az afrikai fosszíliákban is hasonló változatosságot tapasztaltak, feltételezhetik, hogy abban az időben egyetlen előemberi faj létezett a kontinensen. A grúz előember pedig annyira hasonlít az afrikaihoz, hogy úgy vélik, mind az afrikai, mint a grúz előember ugyanannak a fajnak a képviselője - következtetett Zollikofer.
(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-24564375)
MTI
Hozzászólások