A gyorsan olvadó antarktiszi jég drámaian lelassítja az óceánmélyi áramlatokat

Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.A Nature folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban a kutatók arra is figyelmeztettek, hogy ezek a mélytengeri áramlatok 2050-re akár 40 százalékkal lelassulhatnak, és ez azért is drámai, mert ezáltal csökken az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége - írta a BBC News.
    

Az áramlatok a létfontosságú hőt, oxigént, szenet és tápanyagokat szállítják a Föld körül. Korábbi kutatások már jelezték, hogy az észak-atlanti áramlás lassulása miatt Európa éghajlata hidegebbé válhat. A tanulmány magyarázata szerint az óceáni áramlatok a hideg, sűrű, sós vizet az Antarktisz környéki tengerfenék felé terelik. Ám a sarki jég olvadása miatt keletkező édes víz felhígítja a sűrű sós vizet, és a lefelé irányuló mozgás lelassul.
    

A kutatók kiemelték, hogy a mélytengeri áramlatok évezredeken át viszonylag stabilak voltak az északi és a déli féltekén, de globális felmelegedés megzavarta őket. Matthew England professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy modellezésük szerint - amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás a mostani ütemben folytatódik - akkor az antarktiszi áramlatok a következő 30 évben több mint 40 százalékkal lelassulnak, és félő, hogy ez végül az összeomlásukhoz vezet.
    

Englad professzor, a sydneyi Új-Dél-Walesi Egyetem oceanográfusa a kijelentést érzékletessé téve úgy fogalmazott: "Ha az óceánoknak lenne tüdejük, akkor ez lenne az egyik". A mélytengeri áramlat összeomlásával az óceánok 4000 méteres mélység alatti áramlatai leállnának, ami England szerint "csapdába ejtené az óceán mélyén lévő tápanyagokat", és így kevesebb tápanyaghoz jutna az óceán felszínéhez közeli tengeri élővilág.
    

A 2018-as Atlasz-tanulmány már megállapította, hogy az Atlanti-óceán keringési rendszere gyengébb, mint bő ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott. A tanulmány rámutatott, hogy az atlanti meridionális áramlási rendszer (Amoc) változása lehűtheti az óceánt és Északnyugat-Európát, továbbá hatással lehet a mélytengeri ökoszisztémákra.
    

Az ausztrál kutatók hangsúlyozták, hogy az áramlatok lelassulása a globális ökoszisztémára és a halászatra is súlyos hatással lehet. Emellett felgyorsíthatja az Antarktisz jegének olvadását, ami miatt még több édes víz jutna az óceánba, tovább lassítva az áramlatok keringését. A kutatók modellje szerint az Antarktisz áramlatainak lelassulása kétszer akkora ütemben történhet, mint az Atlanti-óceán északi részén található áramlatok esetében.
    

Alan Mix, az Oregoni Állami Egyetem klimatológusa, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének társszerzője megdöbbentőnek nevezte ezt a felgyorsulást.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com