A Homo sapiens sikerének titka

Szerző: Koncz Krisztina itt: 18+, Tudomány 2013.04.24 10:25

A legújabb DNS vizsgálatok alapján elképzelhető, hogy a korai Homo sapiens más emberi fajokkal is párosodott s ez a keveredés kulcsfontosságú szerepet játszott fajunk sikerességében.

Ma már nehéz elképzelni, hogy az emberiség evolúciós történelme során több emberszerű fajjal is osztoztunk a Földön. 40 ezer évvel ezelőtt a Homo sapiens olyan rokonfajokkal élt együtt, mint a Neandervölgyi ember vagy az apró Homo floresiensis. A tudósok évtizedek óta képtelenek dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy a Homo sapiens pontosan honnan is származik és hogyan maradt fent utolsó emberi fajként.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek

Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

ujhazak.com puzzlehome.eu otthontervek.hu

Az 1980-as években végzett számos genetikai kutatás közül végül egy teória állta meg a helyét, amely szerint az anatómiai értelemben vett modern ember Afrikában bukkantak fel, s a létező archaikus csoportok helyébe lépve az egész régi világban elterjedt. Az, hogy hogyan is vált ez a konkrét faj az utolsó emberi fajjá a Földön, rejtély. A betolakodók talán minden őslakost megöltek, aki az útjukba akadt, meghódították az idegenek területeit vagy egyszerűen csak nagyobb mértékben szaporodtak. Akárhogyan is, az újonnan jövők, úgy tűnik, eltörölték vetélytársaikat anélkül, hogy keveredtek volna velük.

Ez az úgynevezett 'Afrikai csere' modell, ahogy ma ismerjük, tulajdonképpen a modern ember származásának paradigmájaként szolgált az elmúlt 25 év során. Egy újonnan felbukkant bizonyíték azonban arra utal, hogy az elképzelés hamis. A DNS-elemző technológiák fejlődésének köszönhetően a tudósoknak mára lehetősége nyílt arra, hogy jelentősen bővítsék mind az élő, mind pedig a letűnt fajoktól származó adatgyűjteményt. Az adatokat egyre kifinomultabb számítástechnikai eszközökkel lehet analizálni, s az eredmények arra consequences-of-evolution-631 utalnak, hogy a családi történetünk mégsem olyan egyszerű, mint ahogy azt a legtöbb szakértő gondolta. Kiderült ugyanis, hogy a mai emberek olyan DNS-eket hordozna, amelyek a Neandervölgyitől és már archaikus emberektől származnak. Mindez arra enged következtetni, hogy a korai Homo sapiens nemcsak hogy párosodott ezekkel a fajokkal, de a nászból termékeny utódok is születtek, akik képesek voltak ezt a genetikus örökséget továbbadni több ezer nemzedéken keresztül. Az eredetet illető hagyományos elképzelések felborításához még az is hozzátartozik, hogy a felfedezés kapcsán vizsgálatok indulnak annak kiderítésére, hogy mennyire volt kiterjedt ez a kereszteződés, mely földrajzi területeken fordult elő, s hogy vajon a modern embernek milyen előnyei származnak a prehisztorikus unokatestvéreink genetikai hozzájárulásaiból.