A Homo sapiens sikerének titka
A legújabb DNS vizsgálatok alapján elképzelhető, hogy a korai Homo sapiens más emberi fajokkal is párosodott s ez a keveredés kulcsfontosságú szerepet játszott fajunk sikerességében.
Ma már nehéz elképzelni, hogy az emberiség evolúciós történelme során több emberszerű fajjal is osztoztunk a Földön. 40 ezer évvel ezelőtt a Homo sapiens olyan rokonfajokkal élt együtt, mint a Neandervölgyi ember vagy az apró Homo floresiensis. A tudósok évtizedek óta képtelenek dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy a Homo sapiens pontosan honnan is származik és hogyan maradt fent utolsó emberi fajként.
Ez az úgynevezett 'Afrikai csere' modell, ahogy ma ismerjük, tulajdonképpen a modern ember származásának paradigmájaként szolgált az elmúlt 25 év során. Egy újonnan felbukkant bizonyíték azonban arra utal, hogy az elképzelés hamis. A DNS-elemző technológiák fejlődésének köszönhetően a tudósoknak mára lehetősége nyílt arra, hogy jelentősen bővítsék mind az élő, mind pedig a letűnt fajoktól származó adatgyűjteményt. Az adatokat egyre kifinomultabb számítástechnikai eszközökkel lehet analizálni, s az eredmények arra 
utalnak, hogy a családi történetünk mégsem olyan egyszerű, mint ahogy azt a legtöbb szakértő gondolta. Kiderült ugyanis, hogy a mai emberek olyan DNS-eket hordozna, amelyek a Neandervölgyitől és már archaikus emberektől származnak. Mindez arra enged következtetni, hogy a korai Homo sapiens nemcsak hogy párosodott ezekkel a fajokkal, de a nászból termékeny utódok is születtek, akik képesek voltak ezt a genetikus örökséget továbbadni több ezer nemzedéken keresztül. Az eredetet illető hagyományos elképzelések felborításához még az is hozzátartozik, hogy a felfedezés kapcsán vizsgálatok indulnak annak kiderítésére, hogy mennyire volt kiterjedt ez a kereszteződés, mely földrajzi területeken fordult elő, s hogy vajon a modern embernek milyen előnyei származnak a prehisztorikus unokatestvéreink genetikai hozzájárulásaiból.
Forrás: www.scientificamerican.com
Hozzászólások