A kőkorszaki emberek túlélték a szupervulkán kitörését Dél-Afrikában

A Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt - állítja egy új tanulmány, amelyet kedden a BBC News ismertetett.Az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt tört ki a Toba szupervulkán. A tudósok hosszú ideig úgy vélték, hogy az elmúlt két és félmillió év legnagyobb vulkánkitörése miatt a légkörbe került hamu vulkánikus telet okozott, amelynek következtében nemcsak a növény és állatvilág számos faja pusztult el, hanem az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett.

    
A Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek azonban arra utalnak, hogy a térség kőkorszaki emberei nemcsak túlélték a katasztrófát, de azt követően "virágzott" is az élet településeiken.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Egy nemzetközi kutatócsoport végzett feltárásokat a Dél-Afrika déli partvidékének két helyszínén. A leletek alapján ebben a térségben a vulkánkitörés előtt és után is volt emberi tevékenység. A kutatás megerősítette a korábbi, a Malawi-tó fenekén folytatott vizsgálat eredményét, amely nem találta a nyomát a globális klímakatasztrófának.
    

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerzője, Curtis Marean rámutatott, hogy a kutatás révén sikerült valódi válaszokat találni a Toba vulkán kitörésével kapcsolatos kérdésekre. A katasztrófa hatása Afrikában számított igazán, hiszen az volt a modern emberiség bölcsője - emlékeztetett a tudós. A tanulmány szerint a kutatók a dél-afrikai ásatásokon apró vulkáni tevékenységből származó üvegszemcséket találtak az üledékes talajban. A kémiai elemzés kimutatta, hogy a szilánkok egyeznek a 9 ezer kilométerrel távolabb fekvő Toba-kráternél talált szilánkokkal. Úgy tűnik, először sikerült a forrásától ilyen távol azonosítani vulkáni kitörés maradványát. A hatalmas távolság szintén az óriási erejű kitörésre utal.
   

Marean szerint erős bizonyítékokat gyűjtöttek arra, hogy a vizsgált kőkorszaki települések túlélték a vulkánkitörést. Archeológiai módszerekkel nehéz megbecsülni, hogyan nőtt vagy csökkent a korszakban egy adott település népessége, azt azonban meg lehet mondani, hogy milyen intenzitással használták a területet az emberek - mondta.


A kutatók ételkészítésből származó kagylómaradványokat és szerszámkészítésből származó kőlemezeket is találtak. "A Toba kitörése után az emberi tevékenység megnőtt. Nagyobb embercsoportok éltek vagy tartózkodtak hosszabb ideig a területen" - jelentette ki a tudós. A kutatás eredményeit egy új technika alapozta meg, amellyel pontosan meg tudták állapítani az üvegszilánkok korát. Marean elmondta: arra bíztatnak más kutatókat is, hogy használjanak hasonló módszereket az afrikai régészeti helyszíneken, s így kiderül majd, hogy más populációk is erősödtek-e a Toba kitörése után.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com