Tudományos ülést tartottak a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól

A mesterséges intelligencia alapú alkalmazások elterjedésének társadalmi hatásai, a tudomány és a politika felelőssége volt a témája idén a Tudomány és Parlament című tudományos ülésnek, amit a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendeztek meg kedden Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában.Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének jelen fázisában a tudomány művelőire három fontos feladat hárul: egyrészt a természettudományok mellett a bölcsészet- és társadalomtudományoknak is be kell kapcsolódniuk a tudományos diszkurzusba, hogy a különféle tudományterületek a tanulságokat egymással is megvitatva, együttesen vonhassák le.

Másrészt az így megszülető multidiszciplináris helyzetértékelést a döntéshozók és a társadalom tudomására kell hozni, elősegítve, hogy a társadalom kellően tájékozottan, felkészülten és alkalmazkodóképesen fogadhassa a technológiai fejlődés által előidézett változásokat, és a politikai döntéshozók ehhez kellő támogatást tudjanak adni. Harmadrészt a tudomány művelőinek tudományos tanácsadással, felelős és megvalósítható javaslatokkal is segíteniük kell a döntéshozókat a stratégia- és programalkotásban, az erőforrások biztosításában és a társadalom felkészítésében az MI-alapú technológiák hordozta előnyök maximalizálása és a hátrányok minimalizálása érdekében.

Kiemelte, hogy az ülés célja az, hogy mind a társadalom, mind a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozók figyelmét felhívják az MI társadalmi hatásainak jelentőségére, felmérésük, stratégiai szintű figyelembevételük fontosságára. Az ülés másik célja, hogy jelezze a tudomány képviselőinek készségét a döntéshozók támogatására és a részvételre a társadalom változásokra való felkészítésében.
Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése mindennapi életünk alapvető átalakulását vetíti előre. Az MI technokrata megközelítése mellett fontosnak nevezte a társadalmi hatások számbavételét, a kapcsolódó etikai kérdések feltárását.

A feltárt veszélyek és lehetőségek alapján ismertette tízpontos javaslatát a döntéshozók számára. Ezek között egyebek mellett szorgalmazta az MI stratégia gyakori felülvizsgálatát, javasolta interdiszciplináris szakértői csoportok létrehozását a potenciális társadalmi változásokra történő felkészülésre, továbbá egy Nemzeti MI Biztonsági Kutatócsoport alapítását, valamint a kiberbiztonsági rendszerek fejlesztésének ösztönzését.

Beszélt arról is, hogy az MI csak akkor lesz gyümölcsöző az emberiségre nézve, ha a természetes emberi intelligenciát, vagyis a személyiség egészét is hasonló intenzitással próbáljuk fejleszteni. Előadásában fontosnak nevezte az episztemológia (ismeretelméleti) alapok korai oktatásának bevezetését, amelyek segíthetnek eligazodni az MI által generált tartalmak és a hagyományos információforrások között. Emellett a robotizációhoz történő adaptációs stratégia kidolgozására is javaslatot tett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az emberi méltóságra és a társadalmi igazságosságra gyakorolt hatásoknak is figyelmet kell szentelni.

Az előadást követően a szakterület kiemelkedő képviselői, fejlesztők, kutatók, szervezetek vezetői szóltak hozzá a témához. A mesterséges intelligencia alapú alkalmazások elterjedésének társadalmi hatásai - a tudomány és a politika felelőssége az előnyök maximalizálásában és a kockázatok minimalizálásában című tudományos ülés megtekinthető az MTA Youtube-csatornáján.

(Forrás: MTI)