• 2 ℃ / 12 ℃

A memória képes meg nem történt dolgok felidézésére

Az emlékezetkutatás legérdekesebb új felfedezései.Általában úgy beszélünk a memóriánkról, mintha az egy megfogható testrész lenne, pedig ez távolról sincs így, hiszen az emlékezet egy összetett, az agy számos területére kiterjedő folyamat, aminek a működését azért különösen fontos megértenünk, mert az emlékek teszik azzá az embert, aki.

A tudomány komolyan foglalkozik az emlékezetkutatással, ami az elmúlt évtizedekben a kognitív tudományok vezető ága lett. Ennek köszönhető, hogy sok hasznos információval gyarapodtunk az esztendők során.

A legújabb és legérdekesebb kutatásokból kiderült például, hogy miért nem vagyunk megbízható szemtanúi egy bűncselekménynek, de az sem titok többé, hogy a mély férfihangtól jobban emlékeznek a nők.

Félelmetes emlékeink az utódokra szállnak: Egy egérkísérlet során derült ki, hogy a szülők traumatikus élményei a géneken keresztül átöröklődhetnek az utódokba. Az egereket arra nevelték, hogy egy adott illat félelmet keltsen bennük. Amikor a kísérlet alanyainak kölykei születtek, akkor a tudósok megfigyelték, hogy az utódok, de még azoknak a kölykei is, ugyanúgy reagálnak a cseresznyevirág illatra.

Abban az esetben, ha a beidegződött viselkedések ilyen úton öröklődnek, akkor ez egy új magyarázat lehet az élőlények evolúciós adaptációjára.

A kutatók szerint az egerek spermáján keresztül történik ez az öröklődés.

Habár a kísérletben résztvevő egerek DNS-szekvenciája nem változott meg, mégis létezhet egy olyan folyamat, ami képes befolyásolni a génexpressziót (DNS-metiláció). Mindez egyelőre feltételezés, sok szakértő pedig kételkedik benne.

Amennyiben a későbbi kutatások eredménye bebizonyítja, hogy a jelenség az emberekre is igaz, akkor az magyarázatot adhat arra, hogy a szülők alkoholizmusa, fóbiája vagy szorongása, miért befolyásolhatja a későbbi generációkat.

Marcus Pembrey génkutató véleménye az, hogy eljött az ideje annak, hogy az egészségügyi kutatók végre komolyan vegyék az emberi transzgenerációs hatásokat:

Gyanítom, hogy a multigenerációs megközelítés hiányában nem lehet megérteni a neuropszichiátriai rendellenességek, az elhízás, diabétesz és a metabolikus problémák terjedésének okát.”

A balkezeseknek jobb a memóriájuk: Az már korábban kiderült, hogy a balkezes emberek jobbak az arcfelismerésben, mint a jobbkezesek, de egy 2001-es vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a kétkezeseknek és utódaiknak általában jobb a memóriája.

A szakértők ezt a nagyobb kérgestesttel (Corpus callosum), azaz a jobb és bal agyfélteke közötti fokozott interakcióval magyarázták.

Stephen Christman, a Toledói Egyetem pszichológia, aki egyébként kétkezes, arra jött rá, hogy a kétkezes emberek sokkal korábbi gyermekkori emlékeket is képesek felidézni, mint azok, akik nem kétkezesek. A mély férfihangtól jobban emlékeznek a nők: Az Aberdeeni Egyetem és a McMaster egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a női memória érzékeny a mély férfihangra, amiről tudjuk, hogy fontos a párválasztás esetén, hiszen egyfelől genetikai minőséget, másfelől a nem kívánt viselkedési mintákat jelezheti előre.

A két egyetem kísérleteiben megfigyelték, hogy a nők tárgymemóriáját jelentős mértékbe fokozza, ha kódolásnál egy mély, bariton hangú férfi mondja ki a tárgyak nevét. Az is kiderült, hogy minél magasabb, nőiesebb egy férfi hangja, a nők annál kevésbé emlékeznek a tőle kapott információkra. A kutatók a női hangok és a nők, valamint a férfiak emlékezőképessége között nem találtak összefüggést.

Létezik egy harmadik típusú memória is: A hosszú és a rövid távú memóriáról már sokat hallottunk, de a kutatók felfedezték, hogy létezik az „elsődleges hosszú távú emlékezet”, ami abban különbözik a másik két típustól, hogy ezeket az emlékeket nem raktározza el az agy, de mégis fel tudjuk idézni az információkat.

A kutatók MRI-vizsgálatoknak vetették alá az alanyok agyi aktivitását, miközben a résztvevők egy sor szót, arcot és alakzatot figyeltek. Egy gépi tanuló algoritmus segített a tudósoknak abban, hogy azonosítsák a különböző aktivitásmintákat, amiket stimulusokkal kötöttek össze.

A kísérlet következő szakaszában a tudósok párosával mutattak fel különböző tárgyakat az alanyoknak, akiknek az agyában egyszerre két különböző aktivitásminta jelent meg. Amikor a kutatók arra utasították az alanyokat, hogy csak az egyik tárgyra koncentráljanak, akkor az egyik minta eltűnt, ez pedig arra utal, hogy az kitörlődött a munkamemóriájukból, ám később mégis fel tudták idézni az elfelejtett tárgyat, amikor azt kérdezték tőlük, hogy mit láttak.

Ez arra utal, hogy az alanyok fejében akkor is megvolt az emlék, ha azt egyik neuron sem raktározta el. A kutatók azt is kiderítették, hogy a megfakult emlékekhez köthető agyterületek mágneses stimulálásával felidézhetők azok az aktivitásminták, amelyek akkor bukkantak fel, amikor a résztvevők először koncentráltak az adott tárgyra.

Ennek tudható be az, hogy az alanyok emlékeztek az adott stimulusokra, még akkor is, ha erre senki sem kérte őket. A kutatóknak arra nincs pontos magyarázata, hogy ez miért történik, de az elméletük az, hogy vannak olyan emlékek, amelyek „aktívan csendes üzemmódban”, neuronok közötti szinapszisokban maradnak, függetlenül az idegsejtek aktivitásától.

Az eltekintés is segít: A szemtől szembeni beszélgetés sokszor nem könnyű, de itt most arról van szó, hogy amikor valaki a szemünkbe mondja a kérdést, akkor jobban működik a memóriánk, ha fel vagy balra nézünk.

Valószínűleg már velünk is előfordult, hogy a szemkontaktus megszakítása kisegített egy-egy helyzetben. A szakértők szerint erre az lehet a magyarázat, hogy az emberi tekintet és az arckifejezések túlságosan magukkal ragadnak, ami miatt nehezebb a koncentrálás. A legtöbben meg nem történt eseményekre is emlékeznek: A múltunk emlékei csak a fejünkben léteznek, emiatt fontos megtudnunk, hogy ezek mennyire megbízhatóak és hitelesek. Egy friss kutatás eredménye szerint ne higgyünk el mindent, amire emlékszünk, mert az emberek fele hajlamos olyan emlékek felidézésére, amik valójában soha nem történtek meg.

Ennek oka, hogy bizonyos szuggesztív technikákkal könnyen meg lehet téveszteni az embereket. Az ezt a jelenséget vizsgáló kutatásban 423 alany fejébe tápláltak hamis emlékeket a kutatók úgy, hogy a családtagok által elmesélt gyerekkori élményeket adták át nekik, de a sztorik meg nem történt eseményekről szóltak.

Ezt követően a kutatók arra kérték az alanyokat, hogy éljék meg újra az elmondott élményeket, miközben hét kritérium szerint osztályozták az emlékezés folyamatát: a szuggesztió elfogadása, együttműködés a szuggesztióval, képzelet, koherencia, érzelmek, kijelentések, és a szuggesztió nem visszautasítása. A kísérletből kiderült, hogy az alanyok 30,4 százaléka képes volt „felidézni” a hamis emlékeket. 23 százalék nem emlékezett, de elhitte, hogy megtörtént a róla mesélt történet.

A hamis emlékekkel kapcsolatban már korábban születtek eredmények. Elizabeth Loftus pszichológus és munkatársai például azt állították egy kísérletben, hogy az alanyok, amikor gyerekek voltak, akkor Disneylandben találkoztak Bugs Bunnyval. Ez azért képtelenség, mert Bugs Bunny nem Disneyland szereplő, ám ennek ellenére az alanyok ötöde maximálisan elhitte, hogy az emlék az övé.

Ez a felfedezés azért nagyon fontos, mert komoly politikai és szociális következményei vannak, ugyanis a hamis emlékek miatt megkérdőjelezhető bíróságon a bűncselekmény szemtanúinak vallomása, de az sem elhanyagolható, hogy talán nem is ismerjük annyira jól magunkat, mint hisszük.

(Forrás: divany.hu)


Hozzászólások

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Kilenc megdöbbentő dolog, amit már az ősi egyiptomiak is csináltak.

15 ezer tudós írt rémisztő levelet a Föld állapotáról

15 ezer tudós írt rémisztő levelet a Föld állapotáról

Az első figyelmeztetés óta sokat romlott a helyzet.

A juhok fotó alapján is képesek felismerni az emberi arcot

A juhok fotó alapján is képesek felismerni az emberi arcot

A juhok képesek felismerni az emberi arcot fotó alapján is egy új brit kutatás szerint - számolt be róla a BBC hírportálja.

11 éves kislány lett Amerika legfiatalabb díjnyertes tudósa- videó

11 éves kislány lett Amerika legfiatalabb díjnyertes tudósa- videó

A kislány egy olyan olcsó eszközt talált fel, amely segít az ivóvizet tisztábbá tenni.

9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk

9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk

Az iskolában nem azt tanultuk, hogy rómaiak fedezhették fel Amerikát, de azt sem hallottuk, hogy Antarktisz trópusi édenkert volt.

14 bizarr tény a világból

14 bizarr tény a világból

Tudtad, hogy bevörösödik a gyomrod, ha zavarba jössz?

13 rejtélyes régészeti lelet

13 rejtélyes régészeti lelet

A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

A tudósok se értik a földrengéseket megelőző fényjelenségeket, de a táncoló pestis és a megfagyott lány esete is csak fejfájást okoz nekik.

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

Nincs rá bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől - fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely jav

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Robotzsaruk, drón csomagszállítók és más újdonságok teszik futurisztikussá, például, Washingtont vagy Moszkvát.

http://ujhazak.com