A memória képes meg nem történt dolgok felidézésére

Az emlékezetkutatás legérdekesebb új felfedezései.Általában úgy beszélünk a memóriánkról, mintha az egy megfogható testrész lenne, pedig ez távolról sincs így, hiszen az emlékezet egy összetett, az agy számos területére kiterjedő folyamat, aminek a működését azért különösen fontos megértenünk, mert az emlékek teszik azzá az embert, aki.

A tudomány komolyan foglalkozik az emlékezetkutatással, ami az elmúlt évtizedekben a kognitív tudományok vezető ága lett. Ennek köszönhető, hogy sok hasznos információval gyarapodtunk az esztendők során.

A legújabb és legérdekesebb kutatásokból kiderült például, hogy miért nem vagyunk megbízható szemtanúi egy bűncselekménynek, de az sem titok többé, hogy a mély férfihangtól jobban emlékeznek a nők.

Félelmetes emlékeink az utódokra szállnak: Egy egérkísérlet során derült ki, hogy a szülők traumatikus élményei a géneken keresztül átöröklődhetnek az utódokba. Az egereket arra nevelték, hogy egy adott illat félelmet keltsen bennük. Amikor a kísérlet alanyainak kölykei születtek, akkor a tudósok megfigyelték, hogy az utódok, de még azoknak a kölykei is, ugyanúgy reagálnak a cseresznyevirág illatra.

Abban az esetben, ha a beidegződött viselkedések ilyen úton öröklődnek, akkor ez egy új magyarázat lehet az élőlények evolúciós adaptációjára.

A kutatók szerint az egerek spermáján keresztül történik ez az öröklődés.

Habár a kísérletben résztvevő egerek DNS-szekvenciája nem változott meg, mégis létezhet egy olyan folyamat, ami képes befolyásolni a génexpressziót (DNS-metiláció). Mindez egyelőre feltételezés, sok szakértő pedig kételkedik benne.

Amennyiben a későbbi kutatások eredménye bebizonyítja, hogy a jelenség az emberekre is igaz, akkor az magyarázatot adhat arra, hogy a szülők alkoholizmusa, fóbiája vagy szorongása, miért befolyásolhatja a későbbi generációkat.

Marcus Pembrey génkutató véleménye az, hogy eljött az ideje annak, hogy az egészségügyi kutatók végre komolyan vegyék az emberi transzgenerációs hatásokat:

Gyanítom, hogy a multigenerációs megközelítés hiányában nem lehet megérteni a neuropszichiátriai rendellenességek, az elhízás, diabétesz és a metabolikus problémák terjedésének okát.”

A balkezeseknek jobb a memóriájuk: Az már korábban kiderült, hogy a balkezes emberek jobbak az arcfelismerésben, mint a jobbkezesek, de egy 2001-es vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a kétkezeseknek és utódaiknak általában jobb a memóriája. A szakértők ezt a nagyobb kérgestesttel (Corpus callosum), azaz a jobb és bal agyfélteke közötti fokozott interakcióval magyarázták.

Stephen Christman, a Toledói Egyetem pszichológia, aki egyébként kétkezes, arra jött rá, hogy a kétkezes emberek sokkal korábbi gyermekkori emlékeket is képesek felidézni, mint azok, akik nem kétkezesek. A mély férfihangtól jobban emlékeznek a nők: Az Aberdeeni Egyetem és a McMaster egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a női memória érzékeny a mély férfihangra, amiről tudjuk, hogy fontos a párválasztás esetén, hiszen egyfelől genetikai minőséget, másfelől a nem kívánt viselkedési mintákat jelezheti előre.

A két egyetem kísérleteiben megfigyelték, hogy a nők tárgymemóriáját jelentős mértékbe fokozza, ha kódolásnál egy mély, bariton hangú férfi mondja ki a tárgyak nevét. Az is kiderült, hogy minél magasabb, nőiesebb egy férfi hangja, a nők annál kevésbé emlékeznek a tőle kapott információkra. A kutatók a női hangok és a nők, valamint a férfiak emlékezőképessége között nem találtak összefüggést.

Létezik egy harmadik típusú memória is: A hosszú és a rövid távú memóriáról már sokat hallottunk, de a kutatók felfedezték, hogy létezik az „elsődleges hosszú távú emlékezet”, ami abban különbözik a másik két típustól, hogy ezeket az emlékeket nem raktározza el az agy, de mégis fel tudjuk idézni az információkat.

A kutatók MRI-vizsgálatoknak vetették alá az alanyok agyi aktivitását, miközben a résztvevők egy sor szót, arcot és alakzatot figyeltek. Egy gépi tanuló algoritmus segített a tudósoknak abban, hogy azonosítsák a különböző aktivitásmintákat, amiket stimulusokkal kötöttek össze.

A kísérlet következő szakaszában a tudósok párosával mutattak fel különböző tárgyakat az alanyoknak, akiknek az agyában egyszerre két különböző aktivitásminta jelent meg. Amikor a kutatók arra utasították az alanyokat, hogy csak az egyik tárgyra koncentráljanak, akkor az egyik minta eltűnt, ez pedig arra utal, hogy az kitörlődött a munkamemóriájukból, ám később mégis fel tudták idézni az elfelejtett tárgyat, amikor azt kérdezték tőlük, hogy mit láttak.

Ez arra utal, hogy az alanyok fejében akkor is megvolt az emlék, ha azt egyik neuron sem raktározta el. A kutatók azt is kiderítették, hogy a megfakult emlékekhez köthető agyterületek mágneses stimulálásával felidézhetők azok az aktivitásminták, amelyek akkor bukkantak fel, amikor a résztvevők először koncentráltak az adott tárgyra.

Ennek tudható be az, hogy az alanyok emlékeztek az adott stimulusokra, még akkor is, ha erre senki sem kérte őket. A kutatóknak arra nincs pontos magyarázata, hogy ez miért történik, de az elméletük az, hogy vannak olyan emlékek, amelyek „aktívan csendes üzemmódban”, neuronok közötti szinapszisokban maradnak, függetlenül az idegsejtek aktivitásától.

Az eltekintés is segít: A szemtől szembeni beszélgetés sokszor nem könnyű, de itt most arról van szó, hogy amikor valaki a szemünkbe mondja a kérdést, akkor jobban működik a memóriánk, ha fel vagy balra nézünk.

Valószínűleg már velünk is előfordult, hogy a szemkontaktus megszakítása kisegített egy-egy helyzetben. A szakértők szerint erre az lehet a magyarázat, hogy az emberi tekintet és az arckifejezések túlságosan magukkal ragadnak, ami miatt nehezebb a koncentrálás. A legtöbben meg nem történt eseményekre is emlékeznek: A múltunk emlékei csak a fejünkben léteznek, emiatt fontos megtudnunk, hogy ezek mennyire megbízhatóak és hitelesek. Egy friss kutatás eredménye szerint ne higgyünk el mindent, amire emlékszünk, mert az emberek fele hajlamos olyan emlékek felidézésére, amik valójában soha nem történtek meg.

Ennek oka, hogy bizonyos szuggesztív technikákkal könnyen meg lehet téveszteni az embereket. Az ezt a jelenséget vizsgáló kutatásban 423 alany fejébe tápláltak hamis emlékeket a kutatók úgy, hogy a családtagok által elmesélt gyerekkori élményeket adták át nekik, de a sztorik meg nem történt eseményekről szóltak.

Ezt követően a kutatók arra kérték az alanyokat, hogy éljék meg újra az elmondott élményeket, miközben hét kritérium szerint osztályozták az emlékezés folyamatát: a szuggesztió elfogadása, együttműködés a szuggesztióval, képzelet, koherencia, érzelmek, kijelentések, és a szuggesztió nem visszautasítása. A kísérletből kiderült, hogy az alanyok 30,4 százaléka képes volt „felidézni” a hamis emlékeket. 23 százalék nem emlékezett, de elhitte, hogy megtörtént a róla mesélt történet.

A hamis emlékekkel kapcsolatban már korábban születtek eredmények. Elizabeth Loftus pszichológus és munkatársai például azt állították egy kísérletben, hogy az alanyok, amikor gyerekek voltak, akkor Disneylandben találkoztak Bugs Bunnyval. Ez azért képtelenség, mert Bugs Bunny nem Disneyland szereplő, ám ennek ellenére az alanyok ötöde maximálisan elhitte, hogy az emlék az övé.

Ez a felfedezés azért nagyon fontos, mert komoly politikai és szociális következményei vannak, ugyanis a hamis emlékek miatt megkérdőjelezhető bíróságon a bűncselekmény szemtanúinak vallomása, de az sem elhanyagolható, hogy talán nem is ismerjük annyira jól magunkat, mint hisszük.

(Forrás: divany.hu)


Hozzászólások

Japán űrszondának sikerült mintát vennie egy földközeli aszteroidából

Japán űrszondának sikerült mintát vennie egy földközeli aszteroidából

Jelentős eredményeket értek el 2019-ben az űrkutatók és a csillagászok.

Felkavaró ősi gyilkosságok

Felkavaró ősi gyilkosságok

Tíz rejtélyes és kegyetlen emberölés a múltból.

Titokzatos épületek a Balaton fenekén

Titokzatos épületek a Balaton fenekén

Elsüllyedt falu harangjának kongatását hallották és tornyokat láttak a helyiek.

Máig nem találták meg a Max Valentin által elrejtett bronzbaglyot

Máig nem találták meg a Max Valentin által elrejtett bronzbaglyot

Nyolc rejtély, ami napjainkban is megoldásra vár.

Nemrég felfedezett földszerű bolygók

Nemrég felfedezett földszerű bolygók

Tíz leginkább lakható bolygó, amelyeket a közelmúltban fedeztek fel.

Ezeknek a nőknek a munkája sokat segített, hogy jobban megértsük a világot

Ezeknek a nőknek a munkája sokat segített, hogy jobban megértsük a világot

Tíz női tudós, aki szenvedélyesen kereste a válaszokat az élet kérdéseire.

84 éve nem látott égi jelenség lesz ma!

84 éve nem látott égi jelenség lesz ma!

Utoljára 1935-ben fordult elő, hogy a szeptemberi telihold péntek 13-ra esett.

Ember-egér kimérával feszegeti a határokat a tudomány

Ember-egér kimérával feszegeti a határokat a tudomány

Egy sor etikai kérdést vetnek fel az állatokban növesztett emberi szervek, amelyekkel transzplantációra váró betegek életét igyekeznek megmenteni a tudósok.

Ősi építmények ejtették ámulatba a régészeket

Ősi építmények ejtették ámulatba a régészeket

Lenyűgöző történetekre derítettek fényt a tudósok a közelmúltban.

Felfedezése dacára szorították háttérbe Rosalind Franklint

Felfedezése dacára szorították háttérbe Rosalind Franklint

Öt inspiráló, úttörő női tudós, akiről méltatlanul kevés szó esik.

http://ujhazak.com