A modern pókok 305 millió évvel ezelőtt élt legközelebbi rokonát azonosították
A modern pókok 305 millió évvel ezelőtt élt legközelebbi rokonának megkövesedett maradványát fedezték fel kutatók.
A másfél centiméteres teremtmény a mai pókok legkorábbi ismert őseivel élt egy időben, és mára kipusztult. Fosszíliáját évtizedekkel ezelőtt találták meg egy kelet-franciaországi lelőhelyen, ám sosem azonosították, mivel az állat elülső fele kövület.
A szakemberek most CT-vizsgálatoknak vetették alá a leletet, hogy részletesen tanulmányozni tudják az állat felépítését.
Az Idmonarachne brasierire keresztelt teremtény maradványait a Kansasi Egyetemen dolgozó Paul Selden, a tanulmány társszerzője kérte kölcsön a párizsi Museum National d'Histoire Naturelle-től az 1980-as években.
A tanulmányt vezető Russell Garwood, a Manchesteri Egyetem munkatársa és kollégái megállapították, hogy a teremtménynek a pókokéra emlékeztető nyolc végtagja és csáprágója is volt. Ezek alapján arra jutottak, hogy egy teljesen új fajjal, nem pedig a pókok egy már ismert, nagyon távoli rokonával van dolguk.
A teremtmény híján volt annak a farokszerű nyúlványnak, amely a mintegy 80 millió évvel korábban élt és mára ugyancsak kihalt, pókszabásúak (Arachnida) osztályába tartozó állatok - köztük az Attercopus nemzetség - jellegzetessége volt. Ezek a korai teremtmények képesek voltak pókselyem előállítására, feltehetőleg, hogy kibéleljék vele a fészküket, vagy megjelöljék a hazavezető utat, ám nem rendelkeztek fonómiriggyel, amely lehetővé teszi a hálószövést.
Garwood szerint az Idmonarachne brasieri egyfajta hiányzó láncszem lehet, amely az Attercopus nemzetség után, de még a mai pókok megjelenése előtt, valamikor 305 millió éve "elvált" a pókszabásúak családfájától: pókszerű lábai és csáprágói voltak, de nem rendelkezett fonómirigyekkel.
A fonómirirgyek hiányát röntgenfelvételekkel bizonyították a szakemberek. "Figyelembe kellett vennünk annak a lehetőségét, hogy egyszerűen csak kiestek, lyukat hagyva maguk után a hasüregben" - magyarázta Garwood.
MTI
A másfél centiméteres teremtmény a mai pókok legkorábbi ismert őseivel élt egy időben, és mára kipusztult. Fosszíliáját évtizedekkel ezelőtt találták meg egy kelet-franciaországi lelőhelyen, ám sosem azonosították, mivel az állat elülső fele kövület.
A szakemberek most CT-vizsgálatoknak vetették alá a leletet, hogy részletesen tanulmányozni tudják az állat felépítését.
Az eredményeket a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közölték - írta a BBC News.
Az Idmonarachne brasierire keresztelt teremtény maradványait a Kansasi Egyetemen dolgozó Paul Selden, a tanulmány társszerzője kérte kölcsön a párizsi Museum National d'Histoire Naturelle-től az 1980-as években.
A tanulmányt vezető Russell Garwood, a Manchesteri Egyetem munkatársa és kollégái megállapították, hogy a teremtménynek a pókokéra emlékeztető nyolc végtagja és csáprágója is volt. Ezek alapján arra jutottak, hogy egy teljesen új fajjal, nem pedig a pókok egy már ismert, nagyon távoli rokonával van dolguk.
A teremtmény híján volt annak a farokszerű nyúlványnak, amely a mintegy 80 millió évvel korábban élt és mára ugyancsak kihalt, pókszabásúak (Arachnida) osztályába tartozó állatok - köztük az Attercopus nemzetség - jellegzetessége volt. Ezek a korai teremtmények képesek voltak pókselyem előállítására, feltehetőleg, hogy kibéleljék vele a fészküket, vagy megjelöljék a hazavezető utat, ám nem rendelkeztek fonómiriggyel, amely lehetővé teszi a hálószövést.
Garwood szerint az Idmonarachne brasieri egyfajta hiányzó láncszem lehet, amely az Attercopus nemzetség után, de még a mai pókok megjelenése előtt, valamikor 305 millió éve "elvált" a pókszabásúak családfájától: pókszerű lábai és csáprágói voltak, de nem rendelkezett fonómirigyekkel.
A fonómirirgyek hiányát röntgenfelvételekkel bizonyították a szakemberek. "Figyelembe kellett vennünk annak a lehetőségét, hogy egyszerűen csak kiestek, lyukat hagyva maguk után a hasüregben" - magyarázta Garwood.
MTI
Hozzászólások