A Neander-völgyi ember is készített csonteszközöket

A Neander-völgyi ember is készített multifunkcionális csonteszközöket, erről tanúskodik egy franciaországi lelet, amely azt bizonyítja, hogy a Homo neanderthalensis sokkal fejlettebb tudással rendelkezett, mint eddig feltételezték a szakemberek.

A Montreali Egyetem kutatói a leletet a Bulletin de la Société préhistorique francaise című tudományos folyóiratban ismertetik.

85099_web

 

A Neander-völgyi ember Európa és a Közel-Kelet területén, valamint Ázsia nyugati részén élt a 250 ezer és 28 ezer évvel ezelőtti időszakban. A 20.

század folyamán állandó viták tárgya volt, hogy képes volt-e a Homo neanderthalensis a csont megmunkálására.

Az elmúlt két évtizedben azonban több olyan tárgyi lelet került napvilágra, amelyek ékesen bizonyították, hogy a Neander-völgyi ember birtokában volt a csonteszközök készítéséhez szükséges tudásnak - olvasható az EurekAlert hírportálon.

A Montreali Egyetem kutatói 2014 nyarán Franciaországban, az Arcy-sur-Cure-i Bölény-barlangban végzett ásatások során bukkantak egy igen jó állapotban fennmaradt csonteszközre, amelyet egy kifejlett rénszarvas bal combcsontjából 55-60 ezer évvel ezelőtt, vagyis jóval a modern ember betelepülése előtt készítették.

"Ez az első, az adott időszakból származó multifunkcionális csonteszköz, a lelet azt bizonyítja, hogy a neandervölgyi ember rendelkezett a csont megmunkálásához szükséges mechanikai ismeretekkel, azzal a tudással, amelyet kizárólag a modern embernek tulajdonítanak" - fogalmazott Luc Doyon, a Montreali Egyetem antropológiai intézetének munkatársa.

A csonton lévő vágások, törések alapján kirajzolódik a korabeli lakoma képe, amelynek során a közösség tagjai lefejtették a húst és kinyerték a csontvelőt.

A töredéken azonban ütögetés nyomai is felfedezhetők, amelyek akkor keletkeztek, amikor kőeszközök élesítésére szolgált, míg a kopásnyomok arról tanúskodnak, hogy kaparóként is használták.

"A kőeszközökben bővelkedő lelőhelyen előkerülő multifunkcionális csontszerszám arról tanúskodik, hogy utóbbit a csont kedvező tulajdonságai miatt, tudatosan választotta ki különféle feladatok elvégzésére a Neander-völgyi ember. Mindeddig azonban úgy hittük, hogy a modern ember előtt a Homo nem más fajai nem rendelkeztek az ilyen eszközök készítéséhez szükséges kognitív képességekkel.

A franciaországi felfedezés csökkenti a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens közötti távolságot, már nem mondhatjuk, hogy több tízezer évvel ezelőtt az egyik, vagy a másik faj tudásban a másik fölött állt" - hangsúlyozta Luc Doyon.

http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-01/uom-ydd011415.php

MTI

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com