A neandervölgyi ember különös temetkezési rituáléjára utal egy új kutatás
Egy francia ásatáson előkerült neandervölgyi csontmaradványok elemzéséből egy új tanulmány szerzői arra következtetnek, hogy ezek az ősemberek különös rituáléval temették el halottaikat, esetleg az is felmerülhet, hogy előfordult náluk a kannibalizmus.
A kutatók a franciaországi marillaci feltáráson 1967 és 1980 között előkerült két felnőtt és egy gyermek mintegy 57 ezer éves maradványait vizsgálták. Megállapításuk szerint az elhunytak csontjai vágás, ütés és darabolás nyomait viselik - idézet a Science Daily ismeretterjesztő portál az American Journal of Physical Anthropology folyóiratban publikált tanulmányt.
Neandervölgyiek maradványain ilyen jellegű beavatkozást korábban is találtak, de a tudósok továbbra sem tudják, hogy megették-e a halottakat vagy egy ceremónia nyomait viselik-e a maradványok.
A Poitou Charentes régióban fekvő Marillacnál folytatott ásatásokon talált neandervölgyi maradványok és állatmaradványok, valamint pattintott kőeszközök arra utalnak, hogy egykor a neandervölgyi ember vadászterülete lehetett azon a vidéken.
A dolgozat három neandervölgyi ember egy-egy megkövesedett csontmaradványának elemzését ismerteti. A vizsgálat megállapította, hogy a csontokon nagyon röviddel a személyek elhunyta után végeztek beavatkozást.
A tanulmány vezető szerzője, Maria Dolores Garralda madridi professzor, a Bordeaux-i Egyetem kutatójának magyarázata szerint egyes neandervölgyi csoportok röviddel az illető elhalálozása után feldarabolták, széttépték a gyermek vagy felnőtt halott testét.
A neandervölgyi gyermek combcsontjából fennmaradt töredékből megállapítható, hogy 9-10 éves korában hunyt el. A csontdarabon két vágás nyoma látszik, ezek akkor keletkeztek, mikor nem sokkal a gyermek halála után a csontot feldarabolták. Garralda szerint állatharapásra utaló bizonyítékot nem találtak.
A két felnőtt csontjainak maradványai hasonló és egyéb beavatkozásra utaló jeleket viselnek. Az orsócsont - feltehetőleg egy férfi maradványa - szintén vágás nyomát viseli, amely már a halál után keletkezett. A másik felnőtt szárkapocscsont darabjának mindkét végén törés látható, de ütések nyomát is felfedezték. Ezeken a csontmaradványokon sincs nyoma ragadozók fogaitól származó sérülésnek.
A tudóscsoport nem talált magyarázatot arra, hogy miért viselik a csontok a darabolás, ütés, vágás nyomát. Feltételezésük szerint egy rituálé részeként került sor erre, esetleg kannibalizmusról lehet szó, amelynek gasztronómiai okai voltak, vagy egyszerűen rákényszerítette őket az élelemhiány.
A kannibalizmus hipotézisét azonban a kutatók nagyon óvatosan vetették fel, mivel a feltáráskor sok állati csont is előkerült, és ezek az állatok a neandervölgyi emberek táplálékul szolgálhattak.
Számos európai ásatáson előkerült neandervölgyi maradványon megfigyelhetők ezek a beavatkozások, azt azonban nem lehetett igazolni, hogy a neandervölgyiek emberhúst fogyasztottak volna - jegyezte meg Garralda.
http://www.sciencedaily.com/releases/2015/04/150414085317.htm
MTI
A kutatók a franciaországi marillaci feltáráson 1967 és 1980 között előkerült két felnőtt és egy gyermek mintegy 57 ezer éves maradványait vizsgálták. Megállapításuk szerint az elhunytak csontjai vágás, ütés és darabolás nyomait viselik - idézet a Science Daily ismeretterjesztő portál az American Journal of Physical Anthropology folyóiratban publikált tanulmányt.
Neandervölgyiek maradványain ilyen jellegű beavatkozást korábban is találtak, de a tudósok továbbra sem tudják, hogy megették-e a halottakat vagy egy ceremónia nyomait viselik-e a maradványok.
A Poitou Charentes régióban fekvő Marillacnál folytatott ásatásokon talált neandervölgyi maradványok és állatmaradványok, valamint pattintott kőeszközök arra utalnak, hogy egykor a neandervölgyi ember vadászterülete lehetett azon a vidéken.
A kutatókat azonban meglepte, hogy milyen sok emberi csontmaradvány került elő, ezeket eddig nem vetették alá elemzésnek.
A dolgozat három neandervölgyi ember egy-egy megkövesedett csontmaradványának elemzését ismerteti. A vizsgálat megállapította, hogy a csontokon nagyon röviddel a személyek elhunyta után végeztek beavatkozást.
A tanulmány vezető szerzője, Maria Dolores Garralda madridi professzor, a Bordeaux-i Egyetem kutatójának magyarázata szerint egyes neandervölgyi csoportok röviddel az illető elhalálozása után feldarabolták, széttépték a gyermek vagy felnőtt halott testét.
A neandervölgyi gyermek combcsontjából fennmaradt töredékből megállapítható, hogy 9-10 éves korában hunyt el. A csontdarabon két vágás nyoma látszik, ezek akkor keletkeztek, mikor nem sokkal a gyermek halála után a csontot feldarabolták. Garralda szerint állatharapásra utaló bizonyítékot nem találtak.
A két felnőtt csontjainak maradványai hasonló és egyéb beavatkozásra utaló jeleket viselnek. Az orsócsont - feltehetőleg egy férfi maradványa - szintén vágás nyomát viseli, amely már a halál után keletkezett. A másik felnőtt szárkapocscsont darabjának mindkét végén törés látható, de ütések nyomát is felfedezték. Ezeken a csontmaradványokon sincs nyoma ragadozók fogaitól származó sérülésnek.
A tudóscsoport nem talált magyarázatot arra, hogy miért viselik a csontok a darabolás, ütés, vágás nyomát. Feltételezésük szerint egy rituálé részeként került sor erre, esetleg kannibalizmusról lehet szó, amelynek gasztronómiai okai voltak, vagy egyszerűen rákényszerítette őket az élelemhiány.
A kannibalizmus hipotézisét azonban a kutatók nagyon óvatosan vetették fel, mivel a feltáráskor sok állati csont is előkerült, és ezek az állatok a neandervölgyi emberek táplálékul szolgálhattak.
Számos európai ásatáson előkerült neandervölgyi maradványon megfigyelhetők ezek a beavatkozások, azt azonban nem lehetett igazolni, hogy a neandervölgyiek emberhúst fogyasztottak volna - jegyezte meg Garralda.
http://www.sciencedaily.com/releases/2015/04/150414085317.htm
MTI
Hozzászólások