A neandervölgyi ősemberek vérfertőzésben élhettek

Vérfertőzésben élhettek a szibériai neandervölgyi ősemberek egy mostani DNS-vizsgálaton alapuló tanulmány szerint. A vérfertőzés elég sokszor előfordult a kis létszámú csoportban – állapították meg a tudósok.


A lipcsei Max Planck Evolúciósbiológiai Intézet kutatói alaposan megvizsgálták egy neandervölgyi ősembernő lábujjcsontjának DNS-ét. Ennek során derítették ki, hogy a nő szülei is közeli rokonok voltak – írja a Nature tudományos folyóirat.

caveman and cavewoman

A tudósok számítógépes modellek segítségével elemezték az egyes vérfertőzési eseteket.

Ezek alapján a különböző eredmények összevetése alapján a neandervölgyi nő szülei anyai ági féltestvérek, másod-unokatestvérek, nagybácsi és unokahúg, nagynéni és unokaöcs vagy nagyszülő és unoka voltak - közölte Montgomery Slatkin populáció genetikus, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa, aki a genetikai elemzések egyik vezetője volt.

dorsal_wide-206fb7f891943110a0a3ce8cf5a631bb75e22631-s3-c85

Cave-300x168A csontmaradványt még orosz tudósok találták 2010-ben a szibériai Altáj-hegységben lévő Gyenyiszova-barlangban. A neandervölgyiek ún. genomja, azaz a DNS-ben kódolt teljes örökítő információja alapján tudták pontosan tanulmányozni a modern ember és a kihalt embercsoportok közötti viszonyokat.
- magyarázta Kay Prüfer, a Max Plack-intézet munkatársa.

Kifejtette, hogy a ma Afrikán kívül élő emberek genomjának 1,5-2,1 százaléka származik a neandervölgyiektől. Az új adatok alapján a mai kontinentális ázsiai népesség és Amerika őslakosainak genomja 0,2 százalékban eredeztethető a gyenyiszovai előemberre. A kihalt csoport rokonságban volt a neandervölgyiekkel.

Sőt a gyenyiszovai ember genomja még egy ismeretlenDNS-t is rejt. Prüfer szerint ez egy ősi populációra vezethető vissza, ami már azelőtt létezett, hogy a neander-völgyi, a gyenyiszovai és a modern ember különvált egymástól.

neanderthal1-a0dda35829bdf3dd909242f433590598823bf105-s3-c85

Egy Milford Wolpoff nevű antropológus professzor a következőket mondta a Naturenak: „A minta annyira jó minőségű volt, hogy el tudták különíteni az anyai és az apai kromoszómák különböző állományait, ugyanakkor azt is látták, hogy a kromoszómák hosszú szakaszai viszont egyformák voltak, amiből levonták azt a következtetést, hogy a minta tulajdonosának szülei igen közeli rokonok voltak.

denisova_excavation_wide-3b271c4adcf7579984bee1d7d020a425b0fc3f55-s40-c85

A számítógépes becslések alapján a szülők féltestvérek vagy nagybácsi unokahúg vagy nagynéni unokaöccs szintűek lehettek. Azt is kimutatták a mintából, hogy a felmenők között is gyakori lehetett a közeli rokonok közötti szaporodás.”

(ma.hu)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com