A nyelvjárásokat is veszélyezteti az urbanizáció Kínában
Kínában a városiasodás gyors üteme és mértéke veszélyt jelent számos helyi nyelvjárásra, mivel tömegek hagyják el a szülőhelyüket, lépnek ki egyedi nyelvi környezetükből, és új lakóhelyükön már csekély az esélye az adott dialektus széles körű használatának, átörökítésének.
A kínai China Youth Daily című lap által közreadott friss felmérés szerint a megkérdezetteknek több mint 22 százaléka nem beszéli rendszeresen elsőként tanult nyelvét, amikor szülőhelyétől távol kerül. A válaszadók 16-25 év közöttiek voltak.
Kínában 1985-től kötelező használni az oktatásban a pekingi dialektusra épülő mandarint, a sztenderd kínait. A nyelvi egység központi törekvése sikerrel járt, az egységesítés kárát azonban a helyi dialektusok látják.
Kínaiak százmilliói mégis megszámlálhatatlanul sok nyelvjárást beszélnek a mai napig. A különböző tartományok egyes megyéiben például akár három kilométerenként is más lehet a szavak kiejtése, a szóhasználat.
Az újság összeállításában megszólalók között volt, aki arra panaszkodott, hogy a fővárosban nem talál olyan munkalehetőséget, amely lehetővé tenné saját nyelvjárása használatát. Azt is elmondta, szülőföldjén, a keleti Csöcsiang tartományban a gyerekek már az óvodától kezdve a mandarint beszélik és a fiatalok egymás közt is egyre inkább így társalognak.
Csu Csen-miao, a Sanghaji Egyetem nyelvészprofesszora szerint az emberek közti kommunikációban a mandarin rendkívül jó szolgálatot tesz, mivel Kína hatalmas területén a nyelv rengeteg változata él, sok a tájszólás, mindemellett sok nemzetiségnek saját nyelve is van. Ugyanakkor a kínai nyelvjárások fontos részét képezik a nemzet nyelvi örökségének.
A kínai oktatási minisztérium és az állami nyelvbizottság éppen ezért az idén programot indított az országban a nyelvjárások és nyelvek alapos feltérképezésére és kutatására. A szakemberek úgy vélik, az internetnek ebben fontos szerep juthat: a cikkek, videók, zene és minden más, a nyelvvel kapcsolatos információ segítheti a nyelv, a nyelvi hagyományok megőrzését.
Egyes felmérések szerint Kína lakosságának körülbelül 30 százaléka, mintegy 400 millió kínai még mindig nem beszéli a hivatalos mandarint.
A sanghajiak többször szóvá tették már nyelvük háttérbe szorulását, ezért ma már a városvezetés támogatásával több mint száz helyi óvodában folyik a sanghaji nyelv oktatása és televíziós műsor is használja a nyelvet.
MTI
A kínai China Youth Daily című lap által közreadott friss felmérés szerint a megkérdezetteknek több mint 22 százaléka nem beszéli rendszeresen elsőként tanult nyelvét, amikor szülőhelyétől távol kerül. A válaszadók 16-25 év közöttiek voltak.
Kínában 1985-től kötelező használni az oktatásban a pekingi dialektusra épülő mandarint, a sztenderd kínait. A nyelvi egység központi törekvése sikerrel járt, az egységesítés kárát azonban a helyi dialektusok látják.
Kínaiak százmilliói mégis megszámlálhatatlanul sok nyelvjárást beszélnek a mai napig. A különböző tartományok egyes megyéiben például akár három kilométerenként is más lehet a szavak kiejtése, a szóhasználat.
Az újság összeállításában megszólalók között volt, aki arra panaszkodott, hogy a fővárosban nem talál olyan munkalehetőséget, amely lehetővé tenné saját nyelvjárása használatát. Azt is elmondta, szülőföldjén, a keleti Csöcsiang tartományban a gyerekek már az óvodától kezdve a mandarint beszélik és a fiatalok egymás közt is egyre inkább így társalognak.
Csu Csen-miao, a Sanghaji Egyetem nyelvészprofesszora szerint az emberek közti kommunikációban a mandarin rendkívül jó szolgálatot tesz, mivel Kína hatalmas területén a nyelv rengeteg változata él, sok a tájszólás, mindemellett sok nemzetiségnek saját nyelve is van. Ugyanakkor a kínai nyelvjárások fontos részét képezik a nemzet nyelvi örökségének.
A kínai oktatási minisztérium és az állami nyelvbizottság éppen ezért az idén programot indított az országban a nyelvjárások és nyelvek alapos feltérképezésére és kutatására. A szakemberek úgy vélik, az internetnek ebben fontos szerep juthat: a cikkek, videók, zene és minden más, a nyelvvel kapcsolatos információ segítheti a nyelv, a nyelvi hagyományok megőrzését.
Egyes felmérések szerint Kína lakosságának körülbelül 30 százaléka, mintegy 400 millió kínai még mindig nem beszéli a hivatalos mandarint.
A sanghajiak többször szóvá tették már nyelvük háttérbe szorulását, ezért ma már a városvezetés támogatásával több mint száz helyi óvodában folyik a sanghaji nyelv oktatása és televíziós műsor is használja a nyelvet.
MTI
Hozzászólások