A sötét anyagra utaló első jeleket regisztrálhatták svájci és holland kutatók - videó
Első ízben sikerült svájci és holland tudósoknak a sötét anyag létére utaló jeleket regisztrálni, a nemzetközi kutatócsoport eredményeit a Physical Review Letters című folyóirat jövő heti számában teszi közzé.
A sötét anyag, amely a világegyetem tömegének 23 százalékát adja, olyan anyagfajta, amely közvetlenül nem figyelhető meg csillagászati módszerekkel, jelenlétére csupán a látható anyagra és a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni.
A Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) részecskefizikai és kozmológiai laboratóriumának kutatói és a Leideni Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton adatait elemezték - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
Így fedezték fel a Perseus-halmaz és az Androméda-galaxis által kibocsátott röntgensugárzás spektrumában a gyenge atípusos fotonkibocsátást. A svájci és holland kutatók úgy vélik, hogy az észlelt anomáliát a sötét anyag részecskéinek, az úgynevezett steril neutrínóknak a bomlása eredményezi, ráadásul a jelek azokban a régióból érkeztek, ahol elméletileg a legnagyobb a sötét anyag koncentrációja.
Hogy ellenőrizzék koncepciójukat, a Tejútrendszerből származó adatokat is elemezték, s megtalálták ugyanazokat a jeleket olyan régiókban, amelyekben a sötét anyagnak kell összpontosulnia, hogy "forgásban tartsa" galaxisunkat.
"Úgy tűnik, hogy a sötét anyag részecskéinek bomlását fedeztük fel, ez új korszakot nyithat a csillagászatban" - hangsúlyozta az EPFL professzora, Oleg Ruchayskiy.
Mint Alexey Boyarsky, a Leideni Egyetem professzora hozzátette, a sötét anyag mindenütt jelen van, bár nehéz észlelni. Amennyiben felfedezésük bizonyítást nyer, ez elvezethet egy speciális, a sötét anyag vadászatára tervezett teleszkóp kifejlesztéséhez.
A foton az elektromágneses sugárzások, egyebek közt a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége. A neutrínók ("semlegeskék") töltéssel nem rendelkező elemi részecskék.
A részecskefizika standard modellje szerint a neutrínók három alakban fordulnak elő. Ezek az elektronneutrínók, a müonneutrínók, és a tauneutrínók, létezésüket már kísérletekkel is igazolták. A feltevések szerint azonban létezhet egy negyedik típusú, "steril" neutrínó is, amely nem vesz részt a standard modellben leírt gyenge kölcsönhatásban.
http://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/11288601/Have-scientists-found-first-sign-of-Dark-Matter.html
MTI
A sötét anyag, amely a világegyetem tömegének 23 százalékát adja, olyan anyagfajta, amely közvetlenül nem figyelhető meg csillagászati módszerekkel, jelenlétére csupán a látható anyagra és a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni.
A Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) részecskefizikai és kozmológiai laboratóriumának kutatói és a Leideni Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton adatait elemezték - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
Így fedezték fel a Perseus-halmaz és az Androméda-galaxis által kibocsátott röntgensugárzás spektrumában a gyenge atípusos fotonkibocsátást. A svájci és holland kutatók úgy vélik, hogy az észlelt anomáliát a sötét anyag részecskéinek, az úgynevezett steril neutrínóknak a bomlása eredményezi, ráadásul a jelek azokban a régióból érkeztek, ahol elméletileg a legnagyobb a sötét anyag koncentrációja.
Hogy ellenőrizzék koncepciójukat, a Tejútrendszerből származó adatokat is elemezték, s megtalálták ugyanazokat a jeleket olyan régiókban, amelyekben a sötét anyagnak kell összpontosulnia, hogy "forgásban tartsa" galaxisunkat.
"Úgy tűnik, hogy a sötét anyag részecskéinek bomlását fedeztük fel, ez új korszakot nyithat a csillagászatban" - hangsúlyozta az EPFL professzora, Oleg Ruchayskiy.
Mint Alexey Boyarsky, a Leideni Egyetem professzora hozzátette, a sötét anyag mindenütt jelen van, bár nehéz észlelni. Amennyiben felfedezésük bizonyítást nyer, ez elvezethet egy speciális, a sötét anyag vadászatára tervezett teleszkóp kifejlesztéséhez.
A foton az elektromágneses sugárzások, egyebek közt a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége. A neutrínók ("semlegeskék") töltéssel nem rendelkező elemi részecskék.
A részecskefizika standard modellje szerint a neutrínók három alakban fordulnak elő. Ezek az elektronneutrínók, a müonneutrínók, és a tauneutrínók, létezésüket már kísérletekkel is igazolták. A feltevések szerint azonban létezhet egy negyedik típusú, "steril" neutrínó is, amely nem vesz részt a standard modellben leírt gyenge kölcsönhatásban.
http://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/11288601/Have-scientists-found-first-sign-of-Dark-Matter.html
MTI
Hozzászólások