A sötét villám
Nemrégiben új villámtípust fedeztek fel, sötét villámnak nevezték el, ugyanis ez a jelenség valóban láthatatlan!
A sötét villám hasonló a hagyományos, viharokat kísérő villámhoz, zivatarok esetén sokszor tapasztalható dörgés, villámlás, a viharfelhőben felgyülemlett elektromos energia és feszültség levezetői ezek. A sötét villám pont azért sötét, mert ezt nem kíséri fényjelenség. Természetéből adódóan szinte lehetetlenség is felfedezni és nincs is szemtanú, aki látott volna valaha ilyet, mégis létezik.
Benjamin Franklin bizonyította be a 18. század közepén, egy sárkányrepülő és egy kulcs segítségével, hogy a villám egy elektromos jelenség, melyhez erős fény- és hangjelenség társul. Tulajdonképpen semmiben sem különbözik a villám azoktól az ártalmatlan kisülésektől, melyeket mi is tapasztalhatunk nap, mint nap, ha műszálas holmiban vagyunk vagy fésülködünk.
A tudósok azonban felfedezték, hogy ezek a fényjelenségek nem mindig válnak láthatóvá, valamint váratlan sugárimpulzusok is tapasztalhatóak olykor. Ezt a jelenséget Joseph Dwyer, a Floridai Technológiai Intézet villámkutatója nevezte el sötét villámnak. Ezek a sötét villámok röntgen-és gammasugárzást is kibocsájtanak, melyek általában a kozmikus háttérsugárzásra jellemzőek. Összeomló csillagok környezetében is lehet mérni ilyen sugárzást, illetve atomrobbantáskor.
A sötét villámra jellemző, hogy egymilliószor nagyobb sugárzásdózist tartalmaz, mint egy hagyományos villám. Ez az energia rendkívül gyorsan, gömbszerűen terjed szét a térben. Ha repülőn utazunk, akkor van rá a legnagyobb esély, hogy sötét villámlás éri a gépet, de szerencsére nem okoz semmiféle sérülést. Egyes tudósok szerint azonban nem érdemes félvállról venni a jelenséget, hiszen előfordulhat, hogy egy pillanat alatt akkora sugárdózis érhet egy embert, mely már egészségkárosító lehet.
A sötét villám tényleges méréséhez sugárzásmérő készülékre van szükség, de ez nincs egyik repülő fedélzetén sem. Ha a jelenség bekövetkezik, általában a repülőgép törzse körül kékes-lilás felvillanások tapasztalhatóak, melyből semmit nem érzékel az utazó, sugárzás azonban érheti őket.
Dwyer szerint minden ezredik hagyományos villámra jut egy sötét villám, a repülőgépek azonban tudatosan elkerülnek minden viharfelhőt, hogy így csökkentsék az egyébként alacsony kockázatot szinte nullára. Érdekesség, hogy senki nem tudja, valaha belecsapott-e valakibe egy sötét villám. Felfedezése is a véletlen műve volt, a hagyományos villámok születését vizsgálták s akkor jöttek rá, hogy a sötét villám létező jelenség.
Világszerte évente több, mint egymilliárd villámcsapás történik, az Egyesült Államokban nagyjából 25 millió egy évben.
Vajon hogyan jön létre a sötét villám?
Kutatók szerint a mélyűrből jövő kozmikus sugárzás gerjeszti a viharfelhőkben lévő extrém sebességű elektronokat, s amikor ezek a normál atomokkal kapcsolódnak, elindul a láncreakció. Így jöhet létre egy rövid, de nagy energiájú sugárzás-impulzus. A sötét villámok kutatása jelenleg is tart, csillagászok a műholdakon lévő sugárzásmérőkkel próbálják megfejteni a sötét villámok keletkezését, viselkedését, rejtélyét.
forrás: idokep.hu, thestar.com, pbs.org
A sötét villám hasonló a hagyományos, viharokat kísérő villámhoz, zivatarok esetén sokszor tapasztalható dörgés, villámlás, a viharfelhőben felgyülemlett elektromos energia és feszültség levezetői ezek. A sötét villám pont azért sötét, mert ezt nem kíséri fényjelenség. Természetéből adódóan szinte lehetetlenség is felfedezni és nincs is szemtanú, aki látott volna valaha ilyet, mégis létezik.
Benjamin Franklin bizonyította be a 18. század közepén, egy sárkányrepülő és egy kulcs segítségével, hogy a villám egy elektromos jelenség, melyhez erős fény- és hangjelenség társul.
A tudósok azonban felfedezték, hogy ezek a fényjelenségek nem mindig válnak láthatóvá, valamint váratlan sugárimpulzusok is tapasztalhatóak olykor. Ezt a jelenséget Joseph Dwyer, a Floridai Technológiai Intézet villámkutatója nevezte el sötét villámnak. Ezek a sötét villámok röntgen-és gammasugárzást is kibocsájtanak, melyek általában a kozmikus háttérsugárzásra jellemzőek. Összeomló csillagok környezetében is lehet mérni ilyen sugárzást, illetve atomrobbantáskor.
A sötét villámra jellemző, hogy egymilliószor nagyobb sugárzásdózist tartalmaz, mint egy hagyományos villám. Ez az energia rendkívül gyorsan, gömbszerűen terjed szét a térben. Ha repülőn utazunk, akkor van rá a legnagyobb esély, hogy sötét villámlás éri a gépet, de szerencsére nem okoz semmiféle sérülést. Egyes tudósok szerint azonban nem érdemes félvállról venni a jelenséget, hiszen előfordulhat, hogy egy pillanat alatt akkora sugárdózis érhet egy embert, mely már egészségkárosító lehet.
A sötét villám tényleges méréséhez sugárzásmérő készülékre van szükség, de ez nincs egyik repülő fedélzetén sem. Ha a jelenség bekövetkezik, általában a repülőgép törzse körül kékes-lilás felvillanások tapasztalhatóak, melyből semmit nem érzékel az utazó, sugárzás azonban érheti őket.
Dwyer szerint minden ezredik hagyományos villámra jut egy sötét villám, a repülőgépek azonban tudatosan elkerülnek minden viharfelhőt, hogy így csökkentsék az egyébként alacsony kockázatot szinte nullára. Érdekesség, hogy senki nem tudja, valaha belecsapott-e valakibe egy sötét villám. Felfedezése is a véletlen műve volt, a hagyományos villámok születését vizsgálták s akkor jöttek rá, hogy a sötét villám létező jelenség.
Világszerte évente több, mint egymilliárd villámcsapás történik, az Egyesült Államokban nagyjából 25 millió egy évben.
Vajon hogyan jön létre a sötét villám?
Kutatók szerint a mélyűrből jövő kozmikus sugárzás gerjeszti a viharfelhőkben lévő extrém sebességű elektronokat, s amikor ezek a normál atomokkal kapcsolódnak, elindul a láncreakció. Így jöhet létre egy rövid, de nagy energiájú sugárzás-impulzus. A sötét villámok kutatása jelenleg is tart, csillagászok a műholdakon lévő sugárzásmérőkkel próbálják megfejteni a sötét villámok keletkezését, viselkedését, rejtélyét.
forrás: idokep.hu, thestar.com, pbs.org
Hozzászólások