A szegedi lézerközponthoz kapcsolódó oktatási programok indulnak

Uniós támogatással a szegedi lézerközponthoz kapcsolódó oktatási programok indulnak hazai felsőoktatási intézményekben - közölte Osvay Károly, a projekt szakmai vezetője szerdán a csongrádi megyeszékhelyen.

644_eli-latvanyterv04A több mint egymilliárd forintos összköltségvetésű program célja az Európai Unió tudományos nagyberuházásaként kialakítandó központ megvalósításhoz és az üzemeltetéshez szükséges szakemberek képzése minél több fiatal bevonásával - mondta az egyetemi docens a projektről tartott sajtótájékoztatón.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetésével egyetemi, főiskolai kurzusokat indítanak kifejezetten a lézerközponthoz kapcsolódó területeken, nemcsak fizikus, hanem biológus, vegyész és orvostanhallgatók részére is - közölte a szakember.

Mivel a szegedi kutatóközpont felhasználói elsősorban a társtudományok területéről kerülnek majd ki, a program kiemelt szakmai célja a lézereken alapuló kutatási módszerek és fényforrások megismertetése a hazai élő- és élettelen természettudományi területeken dolgozó kutatókkal - hangsúlyozta az egyetemi oktató.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta, a következő években Európa-szerte szakemberhiány várható a fotonikában, ezért rendkívül fontos a képzés fejlesztése ezen a területen.
A kutatóközpont olyan technológiai intelligenciát hoz Magyarországra, amely legközelebb a CERN-ben, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában érhető el Genf mellett – fogalmazott az akadémikus.

A központ kialakításába és működtetésébe magyar vállalkozások is bekapcsolódhatnak, ehhez rendkívül szigorú minőségi követelményeket kell teljesíteni. Ennek eléréséhez minden segítséget meg kell adni, ezt szolgálja többek között majd a Lézertechnikai platform létrehozása, amely a felsőoktatás, a hazai lézeres ágazatban működő cégek, kutatóintézetek, valamint a központ között biztosítja majd a folyamatos konzultációt – közölte a rektor.

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com