A tudósokat is megdöbbentette a kocsonyaszerű eső

Látszólag egyszerű dolgok okoznak tudományos rejtélyt.Arra már képes a tudomány, hogy embert küldjön az űrbe, távoli galaxisokat vizsgáljon, genetikailag módosított élőlényeket kreáljon, ám még mindig rengeteg rejtély van a bolygónkon, amelyek komoly fejtőrést okoznak a tudósoknak.

A legmeglepőbb ebben ráadásul az, hogy nem ritkán olyasmire nincs magyarázat, ami látszólag egyszerű dolog.

Kocsonyaszerű esőzések: A világ több pontján tapasztalták és jól dokumentálták a kocsonyaszerű esőzést, tehát ez egy valóságos dolog, nem kitaláció. 1994 augusztusában Oakville közelében esett az égből a zselatinos anyag. A különös esőzés után a környéken szinte mindenki megfázáshoz hasonló tünetekre panaszkodott.

A tudósok eleinte nem tudták, hogy miről lehet szó, de a vizsgálatokból kiderült, hogy a kocsonyaszerű anyagban olyan baktériumok találhatóak, amelyek az emberi emésztőrendszerből származnak.

Rejtélyes űrzaj: A tudósok 2006-ban egy fiatal csillagot tanulmányoztak, amikor először hallották a „space roar” nevű jelenséget, ami leginkább úgy hangzik, mint egy félelmetes ordítás. Ez azért furcsa, mert elméletileg a hang nem terjed az űrben.

Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor honnan jönnek az űrzajok, illetve miért lehet rendszeresen hallani azokat?

Hogyan dorombol a macska: Ha most minden macskatulajdonos felhorkant, hogy ő tudja, akkor téved, ugyanis a macska dorombolása és annak hatásmechanizmusa tudományos rejtély. Teóriák vannak, de egyiket sem sikerült 100 százalékosan bebizonyítani.

Egyelőre csak az a biztos, hogy a macskák akkor dorombolnak, ha boldogok. Az viszont még megoldásra vár, hogy miért nem lehet hallani a macskák szívverését, amikor dorombolnak. Emellett a tudomány szerint a dorombolás frekvenciája gyógyító hatású, de ez szintén megoldatlan rejtély.Eltérő vércsoportok: A tudománynak fogalma sincs arról, hogy miért eltérő az emberek vércsoportja, ugyanis ezt semmi sem indokolja, főleg nem az evolúciós szempontok. Az is különös, hogy az egyes vércsoportokat nem lehet mindig párosítani egymással, mert mindnek megvannak a külön vérsejtjei és antitestei.

A tudósok azt sejtik, hogy az egyes kórokozókkal szembeni ellenállásban lehet szerepe a különböző vércsoportoknak, mert például a B vércsoport védettebb az E.coli-val szemben, míg más vércsoportok más baktériumokkal szemben ellenállóbbak.

Ugyanitt kell megemlítenünk, hogy az RH-negatív végképp kifogott a tudósokon, hiszen ez nagymértékben eltér az összes többi vércsoporttól.

Mennyi bolygó van a Naprendszerben: Nem a régi vitáról van szó, hogy a Plútó bolygó vagy sem, hanem arról, hogy a tudomány, bár a távoli univerzumokat és nebulákat tanulmányozhatja, arra mégse jöttek még rá a tudósok, hogy pontosan mennyi bolygó található a Naprendszerünkben.

A rejtélyes kilencedik bolygó sincs még meg, de legalább azt már tudják az űrkutatók a Kuiper-öv objektumainak mozgásából, hogy a Naprendszer külső peremvidékén keringhet egy nagyobb méretű test.

Bionikus iránytű van a tehenekben: Gyerekcipőben járt a Google Earth, amikor a tudósok rájöttek, hogy statisztika szintjén furcsa mintázatot mutatnak a tehenek, ez pedig nem lehet csak a véletlen műve.

Egészen pontosan arról van szó, hogy a legelő tehenek 70 százaléka pontosan az északi vagy a déli sark felé fordította a fejét. Ezt teszik akkor is, ha isznak. Sokan úgy gondolják, hogy ez valamilyen bionikus mágneses érzékelés lehet, ami egyfajta iránytű, de ez csak elmélet, amire még nem találtak bizonyítékot.

A megafauna kihalása: Senki nem tudja pontosan, hogy miért haltak ki az ősi idők hatalmas élőlényei. Igaz, feltételezések akadnak, mint például az, hogy a nagy méret okozta a vesztüket, mert a klímaváltozást követően nem maradt mit enniük, de ez még kevés bizonyíték. Az elméletet ráadásul cáfolja az, hogy az Alaszkában talált mamutok gyomra tele volt étellel.

Sötét anyag: A tudósokat mindig is érdekelte a sötét anyag, ami komoly szerepet kapott a kezdetleges univerzum kialakulásáról szóló elméletekben, ugyanis ennek hiányában nem jöhetett volna létre a világ.

Habár az elméleti modellek mindegyike előre vetíti a sötét anyag létezését, azt mégsem sikerült kimutatni, tehát a mai napig tudományos rejtély. A közelmúltban már azt is felvetették a tudósok, hogy lehet, hogy az eddigi modellek mindegyike téves, mert nem is létezik a sötét anyag.Miért álmodunk: Ez az a téma, ami nézőpont kérdése. Ha spirituális a beállítottságunk, akkor a látomásoktól kezdve az asztráltesten kívüli élményig, bármit belemagyarázhatunk, míg a tudomány szerint ilyenkor pihen az agyunk.

Az álmok talán a legnagyobb tudományos rejtély, mert semmit sem tudunk arról, hogy mi történik az elménkben, amikor álmodunk. Az is megoldatlan kérdés, hogy az álmoknak van-e jelentésük. A tudomány évek óta kutatja a témát, de egyelőre semmi hasznosat nem derítettek ki.

Egyes fajok honnan erednek: A tudomány jelenlegi állása szerint vannak fajok, amik csak úgy megjelentek a bolygónkon, ugyanis a tudósoknak tippjük sincs, hogy hol és mikor jelentek meg a Földön. Ilyen nagy rejtély például a mamutok létezése.

A dinoszauruszok kihalása után szinte a semmiből jelentek meg az emlősök, amik elterjedtek a Földön. Habár teóriák itt is vannak, arra még sincs tudományosan megcáfolhatatlan bizonyíték, tehát még mindig sok a kérdés ebben az ügyben.

Jobb és balkezesség: A tudomány egyelőre nem tudja, hogy mitől lesz valaki jobbkezes vagy balkezes. Az emberek 70-95 százaléka jobb-, míg 5-30 százalékuk balkezes. A gyanú szerint valamilyen genetikai ok állhat a háttérben, bár olyan gént még nem találtak a tudósok, amelyet felelőssé lehetne tenni azért, hogy valaki balkezes.

(Forrás: avilagtitkai.com)