A tűzkígyó visszatér?

Már az ősi feljegyzések is szólnak az üstökösök jelenségéről. A Halley-t például Kínában, időszámításunk előtt 467-ben figyelték meg először, vagy legalábbis ez volt az első rögzített észlelés. Tűzkígyónk napjainkig mindössze harmincszor mutatta meg magát, bár „üstökös léptékben” ez azért nem rossz arány.

A Halley- üstökös nevét Edmund Halley-ről, 17. században tevékenykedő angol tudósról kapta, aki komoly felfedezésekkel gyarapította az üstökös-kutatást. A Halley névadója azon szerencsések közé tartozott, aki láthatták a tünékeny csodát.

Ő pontosan háromszáz évvel a Halley Kaliforniából figyelt látogatása előtt, 1682-ben észlelte az „öreg hölgyet”. Ekkor megjósolta, hogy 1758-ban újra visszatér a Naprendszer belső tartományaiba.

halebopp

Mindig visszatér – de hogyan?

Az  üstökösök periodikus visszatérése azon alapul, hogy a Nap körül keringenek, a gravitációs erő által meghatározott pályán?
A mi Halley-nk bizony gyakran eltűnik a kíváncsi szemek elől, mivel mikor pályája túlsó végén van, harmincötször messzebb jár a Naptól, mint a Föld. Ilyenkor még a legerősebb teleszkópok számára is láthatatlan. Amikor azonban a legközelebb tartózkodik a Naphoz, bolygónk pályáján belülre kerül. A Nap felforrósítja, s jeges magját óriási gáz-és porfelhő veszi körül. Ez adja az üstökös ragyogó fényét.
Tényleg csak hetvenhat évente láthatjuk a csodát?

A Halley-üstökös keringési ciklusaként hetvenhat évet állapítottak meg. Az üstökösünktől azt várhatnánk tehát, hogy szabályos időközökben, mindig ugyanazt a Nap körüli pályát követve jelenik meg. Ez így is történne, ha kizárólag a Nap gravitációs tere hatna rá. Ám az üstökösöket a Naprendszer bolygói is vonzzák, kiváltképp a nagy tömegű Jupiter és Szaturnusz.

827536

A Halley leggyorsabban hetvennégy és fél év alatt tette meg pályáját. Miután 1835 őszén elhaladt a Nap mellett, a bolygók felgyorsították mozgását, s ezért már 1910 áprilisában újra látható volt.

Donald Yeomans volt az, aki a hetvenes években összegyűjtötte az eddigi összes Halley-észlelésről feljegyzett dokumentumot. Ezáltal kirajzolódott a Halley mozgása 1910 júniusáig. Később már komputerrel kiszámította a bolygók fényes tűzkígyónkra gyakorolt hatását 1910-től a nyolcvanas évek közepéig. Reméljük, „kiszámíthatatlan” szépségünkre nem kell a jósolt időpontig, nagyjából 2058-ig várnunk.

Forrás: Hogy is van ez? Reader's Digest Kiadó, 1995

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com