A tűzkígyó visszatér?

Már az ősi feljegyzések is szólnak az üstökösök jelenségéről. A Halley-t például Kínában, időszámításunk előtt 467-ben figyelték meg először, vagy legalábbis ez volt az első rögzített észlelés. Tűzkígyónk napjainkig mindössze harmincszor mutatta meg magát, bár „üstökös léptékben” ez azért nem rossz arány.

A Halley- üstökös nevét Edmund Halley-ről, 17. században tevékenykedő angol tudósról kapta, aki komoly felfedezésekkel gyarapította az üstökös-kutatást. A Halley névadója azon szerencsések közé tartozott, aki láthatták a tünékeny csodát.

Ő pontosan háromszáz évvel a Halley Kaliforniából figyelt látogatása előtt, 1682-ben észlelte az „öreg hölgyet”. Ekkor megjósolta, hogy 1758-ban újra visszatér a Naprendszer belső tartományaiba.

halebopp

Mindig visszatér – de hogyan?

Az  üstökösök periodikus visszatérése azon alapul, hogy a Nap körül keringenek, a gravitációs erő által meghatározott pályán?
A mi Halley-nk bizony gyakran eltűnik a kíváncsi szemek elől, mivel mikor pályája túlsó végén van, harmincötször messzebb jár a Naptól, mint a Föld. Ilyenkor még a legerősebb teleszkópok számára is láthatatlan. Amikor azonban a legközelebb tartózkodik a Naphoz, bolygónk pályáján belülre kerül. A Nap felforrósítja, s jeges magját óriási gáz-és porfelhő veszi körül. Ez adja az üstökös ragyogó fényét.
Tényleg csak hetvenhat évente láthatjuk a csodát?

A Halley-üstökös keringési ciklusaként hetvenhat évet állapítottak meg. Az üstökösünktől azt várhatnánk tehát, hogy szabályos időközökben, mindig ugyanazt a Nap körüli pályát követve jelenik meg. Ez így is történne, ha kizárólag a Nap gravitációs tere hatna rá. Ám az üstökösöket a Naprendszer bolygói is vonzzák, kiváltképp a nagy tömegű Jupiter és Szaturnusz.

827536

A Halley leggyorsabban hetvennégy és fél év alatt tette meg pályáját. Miután 1835 őszén elhaladt a Nap mellett, a bolygók felgyorsították mozgását, s ezért már 1910 áprilisában újra látható volt.

Donald Yeomans volt az, aki a hetvenes években összegyűjtötte az eddigi összes Halley-észlelésről feljegyzett dokumentumot. Ezáltal kirajzolódott a Halley mozgása 1910 júniusáig. Később már komputerrel kiszámította a bolygók fényes tűzkígyónkra gyakorolt hatását 1910-től a nyolcvanas évek közepéig. Reméljük, „kiszámíthatatlan” szépségünkre nem kell a jósolt időpontig, nagyjából 2058-ig várnunk.

Forrás: Hogy is van ez? Reader's Digest Kiadó, 1995

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com