A véltnél jobban zsugorodott a Merkúr, a Nap legkisebb bolygója
A véltnél kisebbre zsugorodott a Merkúr, a Nap legkisebb bolygója: átmérője mintegy 14 kilométerrel lett kisebb, amióta kérge több mint négymilliárd éve megszilárdult - állapították meg amerikai űrkutatók új műholdfelvételek alapján.
A Merkúr belseje folyamatosan hűlt, eközben felszíne megtöredezett és meggyűrődött. A tudósok ezt akkor fedezték fel, amikor a Mariner-10 amerikai űrszonda az 1970-es évek közepén többször is megközelítette a Merkúrt.
A Messenger amerikai űrszonda legfrissebb képei most lehetővé tették, hogy a kutatók pontosítsák a zsugorodás becsült mértékét - tudósított a BBC hírportálja a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányról.
A bolygó mérete sokkal többet csökkent, mint korábban vélték. A Mariner-10 1974-ben és 1975-ben a planéta felszínének körülbelül 45 százalékát fotózta le. A felvételeken jól látszott az a két hosszú árok, amelyeken át a kőzetek a magasba lökődtek, amint a bolygó egyre zsugorodott.
Ezek az általában több száz kilométeres vonalban elszórt sziklatömbök olyan felszíni formákat választanak el egymástól, melyek között akár több ezer méteres szintkülönbség is lehet. A Mariner-10 képei alapján úgy becsülték, a Merkúrnak történelme során nagyjából egy-három kilométert csökkent a sugara.
Ez az érték azonban ellentmondott azoknak a modellkísérleteknek, amelyek alapján egy Merkúrhoz hasonló, kihűlő objektumnak négymilliárd év alatt sokkal kisebbre kellett volna zsugorodnia. A Messenger, a Merkúr körül keringő első műhold segített feloldani az ellentmondást. Mióta 2011-ben fellőtték a világűrbe, a bolygó teljes felszínét lefényképezte.
Az új értékelés szerint az égitest sugara hét - azaz átmérője 14 - kilométerrel lett rövidebb, ez pedig megfelel annak, amit a modellkísérlet alapján vártak.
"A sziklatömbök némelyike gigantikus. A Merkúr déli féltekéjén található Enterprise Rupes nevű kőzetstruktúra ezer kilométer hosszú, és akadnak pontjai, ahol három kilométeres magaslatok emelkednek ki belőle.
Ezek a sziklavonulatok határozzák meg leginkább az égitest felszínrajzát, ami döbbenetes, ha belegondolunk, milyen kicsi a Merkúr" - fogalmazott Paul Byrne, a washingtoni Carnegie Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A bolygó belső világa különleges. A Földnek vastag kérge és köpenye borítja belső fémmagját, a Naprendszer legkisebb bolygója ettől azonban nagyon eltér: meghatározó vonása a körülbelül 4 ezer kilométer átmérőjű fémmag, amelyet csak vékony, talán kevéssel több mint 400 kilométer vastag kőzetréteg vesz körül.
Noha a Merkúr magja részben még mindig folyékony, más részei már lehűltek és megszilárdultak, így tömegük is csökkent. Ez a zsugorodás roppantotta össze sok helyen az égitest vékony kőzetburkát.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-26564521)
MTI
A Merkúr belseje folyamatosan hűlt, eközben felszíne megtöredezett és meggyűrődött. A tudósok ezt akkor fedezték fel, amikor a Mariner-10 amerikai űrszonda az 1970-es évek közepén többször is megközelítette a Merkúrt.
A Messenger amerikai űrszonda legfrissebb képei most lehetővé tették, hogy a kutatók pontosítsák a zsugorodás becsült mértékét - tudósított a BBC hírportálja a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányról.
A bolygó mérete sokkal többet csökkent, mint korábban vélték.
Ezek az általában több száz kilométeres vonalban elszórt sziklatömbök olyan felszíni formákat választanak el egymástól, melyek között akár több ezer méteres szintkülönbség is lehet. A Mariner-10 képei alapján úgy becsülték, a Merkúrnak történelme során nagyjából egy-három kilométert csökkent a sugara.
Ez az érték azonban ellentmondott azoknak a modellkísérleteknek, amelyek alapján egy Merkúrhoz hasonló, kihűlő objektumnak négymilliárd év alatt sokkal kisebbre kellett volna zsugorodnia. A Messenger, a Merkúr körül keringő első műhold segített feloldani az ellentmondást. Mióta 2011-ben fellőtték a világűrbe, a bolygó teljes felszínét lefényképezte.
Az új értékelés szerint az égitest sugara hét - azaz átmérője 14 - kilométerrel lett rövidebb, ez pedig megfelel annak, amit a modellkísérlet alapján vártak.
"A sziklatömbök némelyike gigantikus. A Merkúr déli féltekéjén található Enterprise Rupes nevű kőzetstruktúra ezer kilométer hosszú, és akadnak pontjai, ahol három kilométeres magaslatok emelkednek ki belőle.
Ezek a sziklavonulatok határozzák meg leginkább az égitest felszínrajzát, ami döbbenetes, ha belegondolunk, milyen kicsi a Merkúr" - fogalmazott Paul Byrne, a washingtoni Carnegie Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A bolygó belső világa különleges. A Földnek vastag kérge és köpenye borítja belső fémmagját, a Naprendszer legkisebb bolygója ettől azonban nagyon eltér: meghatározó vonása a körülbelül 4 ezer kilométer átmérőjű fémmag, amelyet csak vékony, talán kevéssel több mint 400 kilométer vastag kőzetréteg vesz körül.
Noha a Merkúr magja részben még mindig folyékony, más részei már lehűltek és megszilárdultak, így tömegük is csökkent. Ez a zsugorodás roppantotta össze sok helyen az égitest vékony kőzetburkát.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-26564521)
MTI
Hozzászólások