A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető
A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják.
"Az elméletem szerint télen sokkal több víz van a talajban, amelyet ráadásul hó is borít. Tehát ez a tömeg ránehezedik a gyűrűre.
Amennyiben ez igaz, akkor az LHC-t a csapadék és a hidrológia egyéb aspektusainak tanulmányozására és nem csupán a világegyetem titkainak fürkészésére lehetne használni - írta a BBC News.
A gyorsító méretének változásait a benne ütköztetett részecskenyalábok viselkedésének megváltozásával tudják nyomon követni, miközben ugyanis az üzemeltető kutatók korrigálják a részecskék megváltozott mozgását, pontos adatokat szerezhetnek a berendezés hosszának változásáról.
A delfti műszaki egyetem kutatói azt tervezik, hogy a nehézségi erő változásának mérésére szolgáló gravimétereket helyeznek a gyorsítóba elméletük további tanulmányozása céljából.
A világ legnagyobb kísérleti berendezése Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek.
A 2015 áprilisában újraindított LHC két évig átfogó modernizáláson esett át, jelentősen megnövelték a teljesítményét. A tudósok ettől többek közt azt remélik, hogy az ütközések nyomán bizonyítékot találnak a sötét anyag létezésére és információkat szereznek annak összetételéről.
MTI
"Az elméletem szerint télen sokkal több víz van a talajban, amelyet ráadásul hó is borít. Tehát ez a tömeg ránehezedik a gyűrűre.
Amikor a nyári melegben ez a plusz tömeg elolvad és elpárolog, akkor a gyűrű megnyúlik egy picit" - mondta Rolf Hut, a delfti műszaki egyetem munkatársa az Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) bécsi közgyűlésén.
Amennyiben ez igaz, akkor az LHC-t a csapadék és a hidrológia egyéb aspektusainak tanulmányozására és nem csupán a világegyetem titkainak fürkészésére lehetne használni - írta a BBC News.
A gyorsító méretének változásait a benne ütköztetett részecskenyalábok viselkedésének megváltozásával tudják nyomon követni, miközben ugyanis az üzemeltető kutatók korrigálják a részecskék megváltozott mozgását, pontos adatokat szerezhetnek a berendezés hosszának változásáról.
A delfti műszaki egyetem kutatói azt tervezik, hogy a nehézségi erő változásának mérésére szolgáló gravimétereket helyeznek a gyorsítóba elméletük további tanulmányozása céljából.
A világ legnagyobb kísérleti berendezése Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek.
A 2015 áprilisában újraindított LHC két évig átfogó modernizáláson esett át, jelentősen megnövelték a teljesítményét. A tudósok ettől többek közt azt remélik, hogy az ütközések nyomán bizonyítékot találnak a sötét anyag létezésére és információkat szereznek annak összetételéről.
MTI
Hozzászólások