A világ legrégebbi fehérjemaradványait azonosították Jordániában
A világ legrégebbi, emberelődök készítette eszközeit, valamint az első ismert fehérjemaradványokat tárta fel a jordániai Azrakban egy nemzetközi kutatócsoport.
A kanadai Victoriai Egyetem April Nowell vezette kutatócsoportja 250 ezer évvel ezelőtt élt emberelődök eszközeinek maradványait vizsgálta meg, melyeket egy Azrak környéki hajdani oázis területén találtak.
A terület mára elsivatagosodott, ám egykor elegendő csapadék érte - írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A kőeszközökön levágott állatok - lovak, orrszarvúk, tulkok és kacsák - fehérjemaradványait is azonosították.
A felfedezésből arra lehet következtetni, hogy az ember elődjei - évezredekkel a Homo sapiens afrikai megjelenése előtt - meglepő ügyességgel alkalmazkodtak a zord életkörülményekhez.
A kutatócsoport mintegy tízezer eszközt ásott ki három év alatt. Hétezret vizsgáltak meg közülük, kaparópengéket, nyílhegyeket és kőbaltákat, ezekből választottak ki 44-et, a tesztek során 17 kőszerszámon azonosítottak fehérjemaradványokat, melyek állatoktól származtak.
"A kutatók évtizedek óta tudják, hogy az eszközkészítő emberelődök húsevő életmódja nagyjából 2,5 millió évre nyúlik vissza, ám most először van a kezünkben közvetlen bizonyíték arra, hogy kőkorszaki elődeink milyen állatok vadászatával és feldolgozásával tartották fenn magukat.
A területen élő hominid faj képes volt alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez és a vadászható állatok széles körét használta fel a túléléshez" - magyarázta Nowell.
MTI
A kanadai Victoriai Egyetem April Nowell vezette kutatócsoportja 250 ezer évvel ezelőtt élt emberelődök eszközeinek maradványait vizsgálta meg, melyeket egy Azrak környéki hajdani oázis területén találtak.
A terület mára elsivatagosodott, ám egykor elegendő csapadék érte - írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A kőeszközökön levágott állatok - lovak, orrszarvúk, tulkok és kacsák - fehérjemaradványait is azonosították.
A felfedezésből arra lehet következtetni, hogy az ember elődjei - évezredekkel a Homo sapiens afrikai megjelenése előtt - meglepő ügyességgel alkalmazkodtak a zord életkörülményekhez.
A kutatócsoport mintegy tízezer eszközt ásott ki három év alatt. Hétezret vizsgáltak meg közülük, kaparópengéket, nyílhegyeket és kőbaltákat, ezekből választottak ki 44-et, a tesztek során 17 kőszerszámon azonosítottak fehérjemaradványokat, melyek állatoktól származtak.
"A kutatók évtizedek óta tudják, hogy az eszközkészítő emberelődök húsevő életmódja nagyjából 2,5 millió évre nyúlik vissza, ám most először van a kezünkben közvetlen bizonyíték arra, hogy kőkorszaki elődeink milyen állatok vadászatával és feldolgozásával tartották fenn magukat.
A területen élő hominid faj képes volt alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez és a vadászható állatok széles körét használta fel a túléléshez" - magyarázta Nowell.
MTI
Hozzászólások