A WHO posztumusz díjjal tisztelgett Henrietta Lacks, a modern orvostudomány "anyja" előtt

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) posztumusz díjjal tisztelgett a 70 éve elhunyt Henrietta Lacks, a modern orvostudomány "anyja" előtt szerdán Genfben.Az afroamerikai származású nő sejtjeit felhasználva fejlesztették ki a gyermekbénulás elleni oltást, a géntérképezés és a mesterséges megtermékenyítés módszerét - írja a BBC News. Az ötgyermekes Henrietta Lacks 1951-ben 31 évesen halt meg méhnyakrák következtében, sejtjeiből az orvosok családja tudta nélkül gyűjtöttek mintákat diagnosztikai céllal. Ezek voltak a világon az első emberi sejtek, amelyeket sikerült laboratóriumi körülmények között, az emberi testen kívül életben tartani és szaporítani. Az úgynevezett HeLa sejtek segítségével elért jelentős orvostudományi áttörések miatt nevezik Henrietta Lacksot a modern orvostudomány anyjának.
    

A hozzátartozók soha nem tudtak a HeLa-sejtekkel kapcsolatos kutatásokról. Nem tájékoztatták őket arról, hogy az 1970-es években kutatásokat végeztek az asszony gyermekeivel kapcsolatban is, és arról sem, amikor az 1980-as években közzétették a Lacks család egészségi állapotáról összegyűjtött adatokat. "Helytelen volt, ami Henriettával történt. Kizsákmányolták. Egyike azoknak a színesbőrű nőknek, akiknek a testét kihasználta a tudomány" - mondta az ünnepélyes díjátadáson Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, hozzátéve: Henrietta Lacks "teljes bizalommal fordult az egészségügyi rendszer felé, hogy kezelést kapjon. A rendszer azonban tudta és beleegyezése nélkül elvett tőle valamit."    
    

Az elismerést Lacks 87 éves fia, Lawrence vette át. Anyját rendkívüli nőnek nevezte, aki halála után is tovább segíti a világot. A HeLa sejteket a Henrietta Lacksszal végző méhnyakrák elleni vakcina kifejlesztésére is felhasználták. Henrietta a szegregált baltimore-i kórházban halt meg, jelöletlen sírba temették.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com