Átfogó kutatási programokat indítana a Magyar Tudományos Akadémia
Átfogó kutatási programokat indítana az ország számára fontos témákban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), amely konkrét lépéseket tervez annak érdekében is, hogy a magyar kutatók sikeresebbek legyenek a nemzetközi pályázatokon. Erről Lovász László, az MTA elnöke beszélt a tudományos testület megújult honlapján hétfőn megjelent interjúban.
Lovász László szerint szeretnék jelentősen bővíteni az Akadémia aktivitását az ország fontos kérdéseit, lehetőségeit vizsgáló nagy kutatási programok elindításában.
"Ezeknek a programoknak az lenne a feladatuk, hogy kijelöljék a témában folytatandó kutatások fő irányait, megszervezzék a kutatásokat, illetve tudományosan megalapozott, független véleményeket készítsenek a társadalom, a döntéshozók és adott esetben a versenyszféra számára az országnak fontos, stratégiai kérdésekben" - mondta Lovász László.
Példaként említett egy agrárkutatási programot, amelyben az MTA megújulás előtt álló martonvásári központja venne részt, együttműködve a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és agrárprofilú egyetemekkel. "Egy másik ilyen nagy program indulhatna a víz és környezet témakörében, itt a feladatok felmérésére már tavaly nyáron létrehoztunk egy ad hoc bizottságot, amely a napokban számol be első eredményeiről" - tette hozzá Lovász László.
Az MTA elnöke kiemelt feladatnak tekinti továbbá, hogy az akadémia konkrét lépéseket tegyen a magyar kutatók sikeresebb szerepléséért a nemzetközi pályázatokon. Véleménye szerint a World Science Forum sikere vagy az Európai Kutatási Tanács pályázatain elért eredmények azt mutatják, hogy a magyar tudomány vezető szerepet játszik a régióban. "De ezek a sikerek csak viszonylagosak, és a fejlettebb európai államokhoz mérve eléggé nagy az elmaradásunk. Jobban fel kell készíteni a kutatókat arra, hogy hogyan kell egy európai forrásra pályázni" - hangsúlyozta Lovász László.
Mint mondta, ennek érdekében létrehoznak egy a mostaninál hatékonyabb és szélesebb körben működő rendszert, amelyben a kutatóintézeteknek is kulcsszerep jut. Az intézeteknek kell kiválasztani azokat a kutatókat, akik sikerrel indulhatnak majd nemzetközi pályázatokon, és erre felkészíteni őket. A nemzetközi pályázatokon való eredményesebb szereplés előkészítése érdekében találkozókat, előadásokat, képzéseket is szerveznek a jövőben, amelyeket fiatal egyetemi kutatók is igénybe vehetnek.
Az akadémia honlapján olvasható interjúban Lovász László arra is kitér, hogy az MTA szeretné új kiállításokon bemutatni a székházban őrzött kincseket, kéziratokat, köztük Radnóti Miklós bori noteszét, Vörösmarty Mihály Szózatát és Kőrösi Csoma Sándor hagyatékát.
MTI
Lovász László szerint szeretnék jelentősen bővíteni az Akadémia aktivitását az ország fontos kérdéseit, lehetőségeit vizsgáló nagy kutatási programok elindításában.
"Ezeknek a programoknak az lenne a feladatuk, hogy kijelöljék a témában folytatandó kutatások fő irányait, megszervezzék a kutatásokat, illetve tudományosan megalapozott, független véleményeket készítsenek a társadalom, a döntéshozók és adott esetben a versenyszféra számára az országnak fontos, stratégiai kérdésekben" - mondta Lovász László.
Példaként említett egy agrárkutatási programot, amelyben az MTA megújulás előtt álló martonvásári központja venne részt, együttműködve a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és agrárprofilú egyetemekkel. "Egy másik ilyen nagy program indulhatna a víz és környezet témakörében, itt a feladatok felmérésére már tavaly nyáron létrehoztunk egy ad hoc bizottságot, amely a napokban számol be első eredményeiről" - tette hozzá Lovász László.
Az MTA elnöke kiemelt feladatnak tekinti továbbá, hogy az akadémia konkrét lépéseket tegyen a magyar kutatók sikeresebb szerepléséért a nemzetközi pályázatokon. Véleménye szerint a World Science Forum sikere vagy az Európai Kutatási Tanács pályázatain elért eredmények azt mutatják, hogy a magyar tudomány vezető szerepet játszik a régióban. "De ezek a sikerek csak viszonylagosak, és a fejlettebb európai államokhoz mérve eléggé nagy az elmaradásunk. Jobban fel kell készíteni a kutatókat arra, hogy hogyan kell egy európai forrásra pályázni" - hangsúlyozta Lovász László.
Mint mondta, ennek érdekében létrehoznak egy a mostaninál hatékonyabb és szélesebb körben működő rendszert, amelyben a kutatóintézeteknek is kulcsszerep jut. Az intézeteknek kell kiválasztani azokat a kutatókat, akik sikerrel indulhatnak majd nemzetközi pályázatokon, és erre felkészíteni őket. A nemzetközi pályázatokon való eredményesebb szereplés előkészítése érdekében találkozókat, előadásokat, képzéseket is szerveznek a jövőben, amelyeket fiatal egyetemi kutatók is igénybe vehetnek.
Az akadémia honlapján olvasható interjúban Lovász László arra is kitér, hogy az MTA szeretné új kiállításokon bemutatni a székházban őrzött kincseket, kéziratokat, köztük Radnóti Miklós bori noteszét, Vörösmarty Mihály Szózatát és Kőrösi Csoma Sándor hagyatékát.
MTI
Hozzászólások