Az Atacama-sivatagban talált kis múmia még mindig fejtörést okoz a tudósoknak - videó

A 2003-ban talált 15 cm-es mumifikálódott humanoid lény. A tudósok lényegében, még mindig nem tudták eldönteni eredetét. Idegennek emberi. Embernek idegen!


A Atacama-sivatagban talált lényről már korábban írtunk cikket, amelyet ITT olvashatunk el. A 2012-ben vizsgálat alá helyezett kis mumifikálódott lényről sokan meg vannak győződve arról, hogy földönkívüli. Minél tovább vizsgálják, annál több bizonytalanság merül fel.

at

Az Atának keresztelt kis múmiáról DNS-vizsgálatot is készítettek, amiből kiderült, hogy valódi élőlény volt, aki táplálkozott, lélegzett.

A kutatók szerint nem földönkívüliről, hanem emberi lényről van szó. A száraz sivatagnak köszönhetően még a kis tüdeje is megmaradt. A DNS vizsgálatok eredményei fejtörést okoznak a szakembereknek, mert a DNS 9%-a nem felel meg emberi DNS-nek.

A tudósok szerint az elégtelen adatmennyiség, a genom degradálódása és a laboratóriumi előkészítés miatt is lehetséges a 9%-os nem egyezés.

at1

Az már bizonyos, hogy dél-amerikai ősanyától született.

A kis lény mérete egy 16 hetes magzaténak felel meg, viszont a fogak és csontok vizsgálata alapján Ata 6-8 évet élt ebben az állapotban. Van még egy két furcsaság, méghozzá az, hogy az embernek 12 pár bordája van, a piciny lénynek pedig csupán 10 pár.

A kúp alakú koponyát a tudósok a feltételezhető turricephaly nevű betegséggel magyarázzák.

A tudósok gyakorlatilag továbbra is találgatnak. Van, aki szerint törpe lény volt. Azonban Ata törpének túl kicsi és ennek a feltevésnek a genetikai eredmények is ellent mondanak.

at2

Egyes szakemberek azt állítják, hogy a kis lény a Hutchinson-Gilford szindrómában szenvedett. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek a normálistól sokkal gyorsabban öregednek. Talán ez az állítás magyarázatot adna arra, hogy ekkora méretben 6-8 évet élt Ata. Azonban szintén nem sikerült a genetikai vizsgálattal ezt az állítást alátámasztani.

k1

A jelenlegi álláspont az, hogy a tudósoknak a kis lény kapcsán fel van adva a lecke. Most azon dolgoznak, hogy azokat a genetikai bázispárokat próbálják leírni, amely nem egyezik a lény testében lévő emberi DNS-sel.



Forrás: hir24

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com