Az Atacama-sivatagban talált kis múmia még mindig fejtörést okoz a tudósoknak - videó

A 2003-ban talált 15 cm-es mumifikálódott humanoid lény. A tudósok lényegében, még mindig nem tudták eldönteni eredetét. Idegennek emberi. Embernek idegen!

A Atacama-sivatagban talált lényről már korábban írtunk cikket, amelyet ITT olvashatunk el. A 2012-ben vizsgálat alá helyezett kis mumifikálódott lényről sokan meg vannak győződve arról, hogy földönkívüli. Minél tovább vizsgálják, annál több bizonytalanság merül fel.



Az Atának keresztelt kis múmiáról DNS-vizsgálatot is készítettek, amiből kiderült, hogy valódi élőlény volt, aki táplálkozott, lélegzett. A kutatók szerint nem földönkívüliről, hanem emberi lényről van szó. A száraz sivatagnak köszönhetően még a kis tüdeje is megmaradt. A DNS vizsgálatok eredményei fejtörést okoznak a szakembereknek, mert a DNS 9%-a nem felel meg emberi DNS-nek.

A tudósok szerint az elégtelen adatmennyiség, a genom degradálódása és a laboratóriumi előkészítés miatt is lehetséges a 9%-os nem egyezés.



Az már bizonyos, hogy dél-amerikai ősanyától született.

A kis lény mérete egy 16 hetes magzaténak felel meg, viszont a fogak és csontok vizsgálata alapján Ata 6-8 évet élt ebben az állapotban. Van még egy két furcsaság, méghozzá az, hogy az embernek 12 pár bordája van, a piciny lénynek pedig csupán 10 pár.

A kúp alakú koponyát a tudósok a feltételezhető turricephaly nevű betegséggel magyarázzák.

A tudósok gyakorlatilag továbbra is találgatnak. Van, aki szerint törpe lény volt. Azonban Ata törpének túl kicsi és ennek a feltevésnek a genetikai eredmények is ellent mondanak.



Egyes szakemberek azt állítják, hogy a kis lény a Hutchinson-Gilford szindrómában szenvedett. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek a normálistól sokkal gyorsabban öregednek. Talán ez az állítás magyarázatot adna arra, hogy ekkora méretben 6-8 évet élt Ata. Azonban szintén nem sikerült a genetikai vizsgálattal ezt az állítást alátámasztani.



A jelenlegi álláspont az, hogy a tudósoknak a kis lény kapcsán fel van adva a lecke. Most azon dolgoznak, hogy azokat a genetikai bázispárokat próbálják leírni, amely nem egyezik a lény testében lévő emberi DNS-sel.



Forrás: hir24