Az ausztrál Nagy-korallzátony eddigi legsúlyosabb korallfehéresedés zajlik
A megfigyelése óta tapasztalt eddigi legsúlyosabb korallfehéredését éli meg az ausztrál Nagy-korallzátony a kutatók szerint, ezért a természetvédők ismét azt szorgalmazzák, hogy a koralltelep kerüljön fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára.
A korallfehéredést nyomon követő ausztrál akciócsoport szerint a Cairns és Pápua Új-Guinea közötti zátonyok 95 százaléka súlyosan károsodott, 520 zátonyból mindössze négyen nem láthatóak a korallfehéredés jelei - írta a BBC News.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) tavaly úgy döntött, hogy a Nagy-korallzátony egyelőre nem kerül fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára, a jelenlegi helyzet miatt azonban a zöldszervezetek a döntés felülvizsgálatát sürgetik.
Az akciócsoportot létrehozó Terry Hughes professzor elmondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy megtalálják a fehéredés kiterjedésének déli határát.
"Kedden folytatjuk a munkát Cairnstól délre, Townsville felé haladva egy nagyjából 400 kilométeres szakaszon és újabb 150 zátonyt fogunk megvizsgálni" - mondta a szakember.
A szakértők szerint egyelőre korai lenne megmondani, hogy a korallok képesek lesznek-e regenerálódni, a terepen végzett megfigyelések szerint azonban a pusztulási arány jelenleg 50 százalékos.
A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.
Több mint egy héttel ezelőtt a legmagasabb szintre emelték a korallfehéredés miatti riasztást a Nagy-korallzátony legészakibb részén. A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő hatóság vezetője akkor elmondta, hogy az érintett területen februárban 33 Celsius-fokra emelkedett az óceánvíz felszíni hőmérséklete, és a korallok gyakorlatilag hónapokon át meleg vízben fürdőztek, amivel már nem tudtak megbirkózni.
A szakemberek úgy vélik, a mostani lehet az eddig feljegyzett legsúlyosabb globális korallfehéredés.
Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium szerint az állami és szövetségi kormányok kétmilliárd ausztrál dollárt (422 milliárd forint) terveznek a zátony megmentésére fordítani a következő tíz évben.
MTI
A korallfehéredést nyomon követő ausztrál akciócsoport szerint a Cairns és Pápua Új-Guinea közötti zátonyok 95 százaléka súlyosan károsodott, 520 zátonyból mindössze négyen nem láthatóak a korallfehéredés jelei - írta a BBC News.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) tavaly úgy döntött, hogy a Nagy-korallzátony egyelőre nem kerül fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára, a jelenlegi helyzet miatt azonban a zöldszervezetek a döntés felülvizsgálatát sürgetik.
Az akciócsoportot létrehozó Terry Hughes professzor elmondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy megtalálják a fehéredés kiterjedésének déli határát.
"Kedden folytatjuk a munkát Cairnstól délre, Townsville felé haladva egy nagyjából 400 kilométeres szakaszon és újabb 150 zátonyt fogunk megvizsgálni" - mondta a szakember.
A szakértők szerint egyelőre korai lenne megmondani, hogy a korallok képesek lesznek-e regenerálódni, a terepen végzett megfigyelések szerint azonban a pusztulási arány jelenleg 50 százalékos.
A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.
Több mint egy héttel ezelőtt a legmagasabb szintre emelték a korallfehéredés miatti riasztást a Nagy-korallzátony legészakibb részén. A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő hatóság vezetője akkor elmondta, hogy az érintett területen februárban 33 Celsius-fokra emelkedett az óceánvíz felszíni hőmérséklete, és a korallok gyakorlatilag hónapokon át meleg vízben fürdőztek, amivel már nem tudtak megbirkózni.
A szakemberek úgy vélik, a mostani lehet az eddig feljegyzett legsúlyosabb globális korallfehéredés.
Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium szerint az állami és szövetségi kormányok kétmilliárd ausztrál dollárt (422 milliárd forint) terveznek a zátony megmentésére fordítani a következő tíz évben.
MTI
Hozzászólások