Az eddig ismert egyik "legnyúlánkabb" kozmikus objektum a nemrég felfedezett csillagközi aszteroida
A tudomány által ismert egyik "legnyúlánkabb" kozmikus objektum az a nemrég felfedezett aszteroida, amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert kisbolygó - derül ki egy új tanulmányból.
Az október 19-én felfedezett aszteroida sebessége és röppályája arról árulkodik, hogy egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. A csillagászok most minden erejükkel azon vannak, hogy minél többet megtudjanak az 'Oumuamua névre keresztelt egyedülálló égitestről, mielőtt az tovatűnik - írja a BBC News.
Az eddigi eredmények alapján az aszteroida legalább tízszer olyan hosszú, mint széles. Ilyen arányokkal pedig még egyetlen, a Naprendszeren belül megfigyelt aszteroida vagy üstökös esetében sem találkoztak a szakemberek. Az 'Oumuamua külső jellegzetességei között azonban akadnak olyanok is, amelyek az égitest távoli eredete ellenére is nagyon ismerősek.
"Azt is megállapítottuk, hogy vöröses színe van, hasonlóan a külső Naprendszer égitestjeihez" - mondta Meech. A szakemberek arra jutottak, hogy az 'Oumuamua egy sűrű, kőzetből és feltehetőleg fémekből álló égitest, amelyen nyoma sincs víznek vagy jégnek, és amelyet a kozmikus sugarak pirítottak vörösre "hosszú, hosszú idő alatt".
A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint, noha az 'Oumuamua egy másik csillag körül formálódott, a kutatók úgy vélik, hogy több száz millió évig bóklászhatott szabadon a Tejútrendszerben, mígnem összetalálkozott Naprendszerünkkel. A tudósok szerint ha más csillagok körül hasonlóképpen formálódnak a bolygók, mint a Naprendszerben, akkor több 'Oumuamua-méretű objektum is kilökődhet a folyamat során, amire az októberben érkezett csillagközi látogató lehet az első bizonyíték.
Az 'Oumuamua alakjával kapcsolatban Meechnek és csapatának több elmélete is van. Az ilyen nagyon megnyúlt égitestek néha érintkező kettőscsillagok, amelyek azonban az aszteroida forgási sebessége miatt nem tudnának együtt maradni. Az egyik elmélet szerint ha egy bolygórendszer formálódáskor olyan égitestek ütköztek egymással, amelyeknek olvadt belső magja volt, akkor bizonyos mennyiségű anyag kilökődhetett, majd megnyúlt formában fagyhatott meg. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a kilökődés során valamilyen folyamat - például egy szupernóva-robbanás - ment végbe a közelben és alakította ilyenné az aszteroida formáját.
A kozmikus betolakodót Rob Weryk, a Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel egy Mauin lévő csillagvizsgáló segítségével. Weryk és munkatársai észrevették, hogy az aszteroida rendkívül gyorsan halad - elég gyorsan ahhoz, hogy ellenálljon a Nap gravitációs erejének -, ráadásul egy nagyon excentrikus röppályán, amely kivezet a Naprendszerből.
Az 'Oumuamua jelentése hawaii nyelven az, hogy "elsőként érkező távoli üzenet". Az aszteroida jóval formálisabb neve az égitestek elnevezéséért felelős Nemzetközi Csillagászati Egyesület (IAU) által adott 1I/2017 U1. Az I az interstellar, azaz csillagközi jelzőre utal. Az 'Oumuamua az első objektum, amely nevében az I betűt viseli.
(Forrás: MTI)
Az október 19-én felfedezett aszteroida sebessége és röppályája arról árulkodik, hogy egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. A csillagászok most minden erejükkel azon vannak, hogy minél többet megtudjanak az 'Oumuamua névre keresztelt egyedülálló égitestről, mielőtt az tovatűnik - írja a BBC News.
A honolului Csillagászati Intézet munkatársaként dolgozó Karen Meechnek és kollégáinak a chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Teleszkóp (VLT) segítségével sikerült megállapítaniuk, hogy az aszteroida nagyjából 400 méter hosszú, rendkívül gyors tengely körüli forgást végez, és a fényessége drasztikusan változik.
A kutatók éppen ezen változások alapján következtettek az égitest bizarr alakjára.
"Azt is megállapítottuk, hogy vöröses színe van, hasonlóan a külső Naprendszer égitestjeihez" - mondta Meech. A szakemberek arra jutottak, hogy az 'Oumuamua egy sűrű, kőzetből és feltehetőleg fémekből álló égitest, amelyen nyoma sincs víznek vagy jégnek, és amelyet a kozmikus sugarak pirítottak vörösre "hosszú, hosszú idő alatt".
A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint, noha az 'Oumuamua egy másik csillag körül formálódott, a kutatók úgy vélik, hogy több száz millió évig bóklászhatott szabadon a Tejútrendszerben, mígnem összetalálkozott Naprendszerünkkel. A tudósok szerint ha más csillagok körül hasonlóképpen formálódnak a bolygók, mint a Naprendszerben, akkor több 'Oumuamua-méretű objektum is kilökődhet a folyamat során, amire az októberben érkezett csillagközi látogató lehet az első bizonyíték.
Az 'Oumuamua alakjával kapcsolatban Meechnek és csapatának több elmélete is van. Az ilyen nagyon megnyúlt égitestek néha érintkező kettőscsillagok, amelyek azonban az aszteroida forgási sebessége miatt nem tudnának együtt maradni. Az egyik elmélet szerint ha egy bolygórendszer formálódáskor olyan égitestek ütköztek egymással, amelyeknek olvadt belső magja volt, akkor bizonyos mennyiségű anyag kilökődhetett, majd megnyúlt formában fagyhatott meg. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a kilökődés során valamilyen folyamat - például egy szupernóva-robbanás - ment végbe a közelben és alakította ilyenné az aszteroida formáját.
A kozmikus betolakodót Rob Weryk, a Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel egy Mauin lévő csillagvizsgáló segítségével. Weryk és munkatársai észrevették, hogy az aszteroida rendkívül gyorsan halad - elég gyorsan ahhoz, hogy ellenálljon a Nap gravitációs erejének -, ráadásul egy nagyon excentrikus röppályán, amely kivezet a Naprendszerből.
Az 'Oumuamua jelentése hawaii nyelven az, hogy "elsőként érkező távoli üzenet". Az aszteroida jóval formálisabb neve az égitestek elnevezéséért felelős Nemzetközi Csillagászati Egyesület (IAU) által adott 1I/2017 U1. Az I az interstellar, azaz csillagközi jelzőre utal. Az 'Oumuamua az első objektum, amely nevében az I betűt viseli.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások