Az eddig véltnél később születtek az első csillagok a Max Planck űrteleszkóp adatai szerint
A világegyetem első csillagai később keletkeztek, mint eddig feltételezték - erre a következtetésre jutottak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezését elkészítő Max Planck űrteleszkóp-program tudósai.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Max Planck-űrteleszkópja 2013-ban fejezte küldetését, amelynek során elkészítette a világűr "legidősebb fényének" legpontosabb térképét.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról készített korábbi megfigyelések azt sugallták, hogy a csillagok első nemzedéke az ősrobbanás után mintegy 420 millió évvel keletkezett.
A 2009-ben útjára indított Max Planck-űrteleszkóp új adatai azt jelzik, hogy ezek a csillagok az ősrobbanás után mintegy 560 millió évvel "gyulladtak fel".
"A 140 millió évnyi különbség nem tűnhet jelentősnek a világűr 13,8 milliárd éves történetével összefüggésben, de arányosan ez egy nagyon nagy változás annak megértésében, hogyan fejlődtek bizonyos kulcsfontosságú jelenségek a legkorábbi korszakokban" - idézte George Efstathiout, a Planck tudományos együttműködési program egyik vezetőjét a BBC News honlapja.
Az ESA Max Planck-űrteleszkópja 2009 és 2013 között vizsgálta az ősrobbanás utáni forró világegyetem maradványsugárzását minden korábbinál jobb térbeli felbontással és érzékenységgel.
Ez az elektromágneses sugárzás az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után körülbelül 380 ezer évvel az atommagok és elektronok atomokká álltak össze, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik. Ez a sugárzás tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.
http://www.bbc.com/news/science-environment-31145520
http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Planck/Planck_reveals_first_stars_were_born_late
MTI
Az Európai Űrügynökség (ESA) Max Planck-űrteleszkópja 2013-ban fejezte küldetését, amelynek során elkészítette a világűr "legidősebb fényének" legpontosabb térképét.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról készített korábbi megfigyelések azt sugallták, hogy a csillagok első nemzedéke az ősrobbanás után mintegy 420 millió évvel keletkezett.
A 2009-ben útjára indított Max Planck-űrteleszkóp új adatai azt jelzik, hogy ezek a csillagok az ősrobbanás után mintegy 560 millió évvel "gyulladtak fel".
"A 140 millió évnyi különbség nem tűnhet jelentősnek a világűr 13,8 milliárd éves történetével összefüggésben, de arányosan ez egy nagyon nagy változás annak megértésében, hogyan fejlődtek bizonyos kulcsfontosságú jelenségek a legkorábbi korszakokban" - idézte George Efstathiout, a Planck tudományos együttműködési program egyik vezetőjét a BBC News honlapja.
Az ESA Max Planck-űrteleszkópja 2009 és 2013 között vizsgálta az ősrobbanás utáni forró világegyetem maradványsugárzását minden korábbinál jobb térbeli felbontással és érzékenységgel.
Ez az elektromágneses sugárzás az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után körülbelül 380 ezer évvel az atommagok és elektronok atomokká álltak össze, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik. Ez a sugárzás tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.
http://www.bbc.com/news/science-environment-31145520
http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Planck/Planck_reveals_first_stars_were_born_late
MTI
Hozzászólások