Az érzékszervek szerepe a tanulásban
Egyes iskolákban zenét, hangokat, illatokat alkalmaznak az osztálytermekben, hogy megvizsgálják, ezek hatással vannak-e a vizsgaeredményekre.
Mindenkinek vannak emlékei iskolájáról: a szagokról, illatokról, arról, hogy hangos volt-e vagy csendes.
Első látásra ezek nem tűnnek fontosnak, de a fejlődő szervezet számára fontosak a szagok és a hangok és hatással vannak a tanulásra, az iskolai teljesítményre és a kreativitásra. Néhány tanár ezért különféle hangokkal kísérletezett azt vizsgálva, azok javítják-e az eredményeket. S amennyiben igen, miért.
Az már eddig is bizonyított, hogy egyes hangok negatív hatással vannak a tanulásra. Az elmúlt években számos tanulmány bebizonyította, hogy azoknak a tanulóknak, akiknek veszekedés hangjai vagy a repülőtér zaja mellett kellett tanulniuk, elmaradtak az eredményei a társaikétól. Kevésbé specifikus zajok is hatnak a tanulásra. Szirénák, utcai közlekedés zaja, továbbá a gyerekek által keltett zajok is rosszabb teljesítményeket eredményeztek mind számolásban, mind az olvasási feladatokban és a helyesírásban is különösen a különleges bánásmódot igénylő gyerekek körében.
"A zajok, úgy működnek, mint egy buborék" - magyarázza Bridget Shield, brit kutató. "Az óra alatt beszélgető gyerekek hangja különösen elvonja a figyelmet. Különösen az a beszéd, amely érthető, de amiből kimaradunk". Ugyanez a hatás észlelhető a nagy, egyterű irodák esetében is.
Hogy a háttérhangok jótékony hatással bírnak-e, az attól függ, hogy milyen hangokról van szó, milyen hangerővel szólnak. A kutatás azt bizonyította, hogy a közepes hangerővel szóló zajok, például kávéházi csevegés, vagy egy építkezésen a fúrás hangja pozitívan hatott az emberek teljesítményére. Jobban teljesítettek, mint mikor csak halkan hallották a hangokat. A hangos hangok egyértelműen csökkentették a kreativitást.
Az, hogy melyik zaj mennyire vonja el a figyelmet, rendkívül különböző lehet. Egy általános alapzaj a háttérben nemigen vonja el a figyelmet, nem érdekes. Senki sem kíván túl sok, vagy túl kevés ingert. Ezért egy közepes hangerejű zaj, zene segítőleg hathat művészeti tevékenységek alatt, illetve, ahol a kreativitáson van a hangsúly.
Sok tanár játszik zenét órán. Úgy vélik, hogy a zenehallgatás növelheti az intelligenciaszintet. Ezt Mozart-hatásnak nevezték el. Bár a komolyzene közvetlenül nem növeli az agyi képességeket, a kutatók úgy vélik, hogy kellemes hangok hallgatása egy feladat elvégzése előtt javítja a kedélyállapotot, és segít a jobb teljesítmény elérésében. A kulcs az, hogy az ember élvezze, amit hall, legyen az egy regény felolvasása, nem feltétlenül kell zenének lennie.
Az igaz, hogy a zenehallgatás nem mindig előnyös munka közben. Különösen azon tevékenységek közben nem, amikor gyakran kell az emlékezőtehetségre hagyatkozni, például fejszámolás közben. A szöveges zene olyan tevékenységek közben lehet zavaró, ahol a szavak értelmére kell figyelni, mint például a szövegértésen alapuló feladatok.
Iskolai oktatásban különös figyelemmel kell megválasztani a tanítás, tanulás alatti zajokat, zenéket.
A hangokon kívül a szagok is befolyásolják a tanulást. A szagok, illatok hatását eddig lényegesen kevesebb kutatás vizsgálata, mint a hangokét, a zenéjét. Egy speciális igényű tanulókat (pl. hiperaktív, diszlexiás, diszkalkuliás) foglalkoztató iskolában kísérleteztek a hatások mérésével.
Úgy tartják, hogy a rozmaring illata serkent olyan tevékenységekben, mit például memória tesztek, míg a levendula inkább megnyugtat. A tesztelt tanulók közül, akik levendulát szagoltak, lényegesen rosszabb eredményeket értek el a memória tesztekben, hosszabb reakció időre volt szükségük az emlékezetre és a figyelemre alapuló feladatok végzésénél is a kontrollcsoporttal összehasonlítva. A rozmaringot szagoló csoport tagjai ezzel szemben jobban teljesítettek, mint a kontroll csoport tagjai.
A szagok is hatnak az emlékezetre. Önkéntesek vérmintáiból az is kiderült, hogy a rozmaringot szagolók vérében megemelkedett az 1,8-cineol (eucaleptol) szint, amely növeli az agysejtek közötti kommunikációt. Ez lehet a magyarázata a jobb teljesítménynek.
www.bbc.com
Mindenkinek vannak emlékei iskolájáról: a szagokról, illatokról, arról, hogy hangos volt-e vagy csendes.Első látásra ezek nem tűnnek fontosnak, de a fejlődő szervezet számára fontosak a szagok és a hangok és hatással vannak a tanulásra, az iskolai teljesítményre és a kreativitásra. Néhány tanár ezért különféle hangokkal kísérletezett azt vizsgálva, azok javítják-e az eredményeket. S amennyiben igen, miért.
Az már eddig is bizonyított, hogy egyes hangok negatív hatással vannak a tanulásra. Az elmúlt években számos tanulmány bebizonyította, hogy azoknak a tanulóknak, akiknek veszekedés hangjai vagy a repülőtér zaja mellett kellett tanulniuk, elmaradtak az eredményei a társaikétól. Kevésbé specifikus zajok is hatnak a tanulásra. Szirénák, utcai közlekedés zaja, továbbá a gyerekek által keltett zajok is rosszabb teljesítményeket eredményeztek mind számolásban, mind az olvasási feladatokban és a helyesírásban is különösen a különleges bánásmódot igénylő gyerekek körében.
"A zajok, úgy működnek, mint egy buborék" - magyarázza Bridget Shield, brit kutató. "Az óra alatt beszélgető gyerekek hangja különösen elvonja a figyelmet. Különösen az a beszéd, amely érthető, de amiből kimaradunk". Ugyanez a hatás észlelhető a nagy, egyterű irodák esetében is.
Hogy a háttérhangok jótékony hatással bírnak-e, az attól függ, hogy milyen hangokról van szó, milyen hangerővel szólnak. A kutatás azt bizonyította, hogy a közepes hangerővel szóló zajok, például kávéházi csevegés, vagy egy építkezésen a fúrás hangja pozitívan hatott az emberek teljesítményére. Jobban teljesítettek, mint mikor csak halkan hallották a hangokat. A hangos hangok egyértelműen csökkentették a kreativitást.
Az, hogy melyik zaj mennyire vonja el a figyelmet, rendkívül különböző lehet. Egy általános alapzaj a háttérben nemigen vonja el a figyelmet, nem érdekes. Senki sem kíván túl sok, vagy túl kevés ingert. Ezért egy közepes hangerejű zaj, zene segítőleg hathat művészeti tevékenységek alatt, illetve, ahol a kreativitáson van a hangsúly.
Sok tanár játszik zenét órán. Úgy vélik, hogy a zenehallgatás növelheti az intelligenciaszintet. Ezt Mozart-hatásnak nevezték el. Bár a komolyzene közvetlenül nem növeli az agyi képességeket, a kutatók úgy vélik, hogy kellemes hangok hallgatása egy feladat elvégzése előtt javítja a kedélyállapotot, és segít a jobb teljesítmény elérésében. A kulcs az, hogy az ember élvezze, amit hall, legyen az egy regény felolvasása, nem feltétlenül kell zenének lennie.
Az igaz, hogy a zenehallgatás nem mindig előnyös munka közben. Különösen azon tevékenységek közben nem, amikor gyakran kell az emlékezőtehetségre hagyatkozni, például fejszámolás közben. A szöveges zene olyan tevékenységek közben lehet zavaró, ahol a szavak értelmére kell figyelni, mint például a szövegértésen alapuló feladatok.
Iskolai oktatásban különös figyelemmel kell megválasztani a tanítás, tanulás alatti zajokat, zenéket.A hangokon kívül a szagok is befolyásolják a tanulást. A szagok, illatok hatását eddig lényegesen kevesebb kutatás vizsgálata, mint a hangokét, a zenéjét. Egy speciális igényű tanulókat (pl. hiperaktív, diszlexiás, diszkalkuliás) foglalkoztató iskolában kísérleteztek a hatások mérésével.
Úgy tartják, hogy a rozmaring illata serkent olyan tevékenységekben, mit például memória tesztek, míg a levendula inkább megnyugtat. A tesztelt tanulók közül, akik levendulát szagoltak, lényegesen rosszabb eredményeket értek el a memória tesztekben, hosszabb reakció időre volt szükségük az emlékezetre és a figyelemre alapuló feladatok végzésénél is a kontrollcsoporttal összehasonlítva. A rozmaringot szagoló csoport tagjai ezzel szemben jobban teljesítettek, mint a kontroll csoport tagjai.
A szagok is hatnak az emlékezetre. Önkéntesek vérmintáiból az is kiderült, hogy a rozmaringot szagolók vérében megemelkedett az 1,8-cineol (eucaleptol) szint, amely növeli az agysejtek közötti kommunikációt. Ez lehet a magyarázata a jobb teljesítménynek.
www.bbc.com
Hozzászólások