Az északi-sarkvidéki tengeri jég legkisebb téli térfogatát mérték idén
Az északi-sarkvidéki tengeri jég legkisebb téli térfogatát mérte az elmúlt télen az Európai Űrügynökség (ESA) Cryosat műholdja.
Március és április folyamán - az év azon időszakában, amikor az úszó jégtáblák a legvastagabbak - a műhold valamivel kevesebb mint 15 ezer köbkilométernyi jeget észlelt. A három éve működő műhold a téli tengeri jégtérfogat folyamatos zsugorodásáról szolgáltat adatokat. A kutatók szerint az eredmények a jégtáblák hosszú távú fogyására hívják fel a figyelmet.
Harminc évvel ezelőtt nagyjából 30 ezer köbkilométernyi jég lehetett a területen a tél tetőfokán. A szakemberek szerint, bár jó ideje jelentős figyelem szegeződik az északi-sarkvidéki tengeri jégkiterjedés csökkenésére, különösen a nyári hónapokat illetően, valójában a jégtérfogat az, amely a legmegbízhatóbb alapot szolgáltatja az Arktiszon jelenleg végbemenő változások megállapítására. Az előzetes adatokat az Európai Űrügynökség Edinburghben megrendezett Élő Föld Szimpozium elnevezésű tudományos tanácskozásán ismertették.
"Most, hogy három évnyi adat áll a rendelkezésünkre, láthatjuk, hogy a tengeri jég bizonyos részei gyorsabban vékonyodnak a többinél. A tél végén a jég vékonyabb volt a szokásosnál - húzta alá Andy Shepherd, a Leeds-i Egyetem professzorát. A szakember hozzátette, hogy idén nyáron a tengeri jégkiterjedés mértéke valószínűleg nem fogja elérni a műholdas megfigyelések kezdete óta tapasztalt eddigi minimumát, amelyet tavaly észleltek, de ahhoz nagyon közeli értéket fog mutatni.
"A Cryosat képes lesz megerősíteni, hogy a jégtérfogat elérte-e a minimumát, vagy sem a nyári hónapokban, mihelyst az ősz folyamán megkezdődik a jégképződés" - idézte a műhold által szolgáltatott adatokat vizsgáló Rachel Tillinget, a University College London (UCL) munkatársát a BBC hírszoglálata.
Az ESA Földtudományi Tanácsadó Bizottságának elnöke, Alan O'Neill elmondta, a legfőbb kérdése jelenleg az, hogy mi okozza a jégtérfogat csökkenést. Mint arra rámutatott, a jelenség bizonyosan összefüggésben van a globális felmelegedés hatásával, de a kutatóknak akkor is muszáj jobban megérteniük azt a természetes változást, amely talán évtizedes gyakorisággal következik be a térségben.
Az Európai Űrügynökség 2010-ben indította útjára a Cryosat műholdat, amely fejlett radartechnológiával vizsgálja a sarkvidéki tengeri jégtakarók vastagságát. Az ESA szakembereinek számításai szerint a Cryosat még jó ideig szolgálatban marad: a műhold fedélzetén elegendő erőforrás van ahhoz, hogy a műszer egészen 2020-ig kitartson.
MTI
Március és április folyamán - az év azon időszakában, amikor az úszó jégtáblák a legvastagabbak - a műhold valamivel kevesebb mint 15 ezer köbkilométernyi jeget észlelt. A három éve működő műhold a téli tengeri jégtérfogat folyamatos zsugorodásáról szolgáltat adatokat. A kutatók szerint az eredmények a jégtáblák hosszú távú fogyására hívják fel a figyelmet.
Harminc évvel ezelőtt nagyjából 30 ezer köbkilométernyi jég lehetett a területen a tél tetőfokán.
"Most, hogy három évnyi adat áll a rendelkezésünkre, láthatjuk, hogy a tengeri jég bizonyos részei gyorsabban vékonyodnak a többinél. A tél végén a jég vékonyabb volt a szokásosnál - húzta alá Andy Shepherd, a Leeds-i Egyetem professzorát. A szakember hozzátette, hogy idén nyáron a tengeri jégkiterjedés mértéke valószínűleg nem fogja elérni a műholdas megfigyelések kezdete óta tapasztalt eddigi minimumát, amelyet tavaly észleltek, de ahhoz nagyon közeli értéket fog mutatni.
"A Cryosat képes lesz megerősíteni, hogy a jégtérfogat elérte-e a minimumát, vagy sem a nyári hónapokban, mihelyst az ősz folyamán megkezdődik a jégképződés" - idézte a műhold által szolgáltatott adatokat vizsgáló Rachel Tillinget, a University College London (UCL) munkatársát a BBC hírszoglálata.
Az ESA Földtudományi Tanácsadó Bizottságának elnöke, Alan O'Neill elmondta, a legfőbb kérdése jelenleg az, hogy mi okozza a jégtérfogat csökkenést. Mint arra rámutatott, a jelenség bizonyosan összefüggésben van a globális felmelegedés hatásával, de a kutatóknak akkor is muszáj jobban megérteniük azt a természetes változást, amely talán évtizedes gyakorisággal következik be a térségben.
Az Európai Űrügynökség 2010-ben indította útjára a Cryosat műholdat, amely fejlett radartechnológiával vizsgálja a sarkvidéki tengeri jégtakarók vastagságát. Az ESA szakembereinek számításai szerint a Cryosat még jó ideig szolgálatban marad: a műhold fedélzetén elegendő erőforrás van ahhoz, hogy a műszer egészen 2020-ig kitartson.
MTI
Hozzászólások