Az európai akadémiák Budapesten mutatják be a tudományos szakpolitikai tanácsadás új lehetőségeit
Az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) az MTA meghívására három kiemelt jelentőségű szakpolitikai témában mutatja be, hogyan segíti a tudomány a sikeres és felelős szakpolitikai döntéshozatalt.
Az EASAC csütörtökön kezdődő kétnapos budapesti csúcstalálkozóján a szélsőséges időjárási jelenségekre, a fogyasztóknak kínált közvetlen genetikai szolgáltatásokra, valamint a fenntartható mezőgazdasági termelés és növénynemesítés sürgető kérdéseire vonatkozóan mutatnak be már magyar nyelven is elérhető ajánlásokat. Emellett a találkozó lehetőséget teremt arra, hogy az európai akadémiák vezetői, szakértők és döntéshozók érveljenek a tudományos eredmények felhasználásának szükségességéről a politikai döntéshozatalban - tájékoztatta az MTA szerdán az MTI-t.
Az európai tudományos akadémiák 2001-ben azzal a céllal alapították az EASAC-ot, hogy az európai tudomány álláspontját hitelesen képviselve közösen előkészített szakértői jelentésekkel támogassa az európai törvény- és döntéshozatalt. Ennek jegyében a testület - amelynek egyik választott alelnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - az energetika, a környezettudományok és az élettudományok témakörében készít tanulmányokat. A szervezet munkájában számos magyar kutató is aktívan részt vállal.
A EASAC-MTA budapesti találkozójának célja, hogy fórumot biztosítson a tudósok, a szakpolitikai döntéshozók, a sajtó és a társadalom képviselői számára, hogy a szakértői jelentések nyomán megvitassák és közösen értékeljék a lehetséges szakpolitikai alternatívákat a most bemutatandó három kiemelt jelentőségű témában.
Martina Cornel, az Amsterdami Egyetem professzora mutatja be a Közvetlen lakossági értékesítésre szánt genetikai tesztek című tanulmányt. A genetikai fejlődésével az utóbbi évtizedben számos olyan gént azonosítottak, amelyek közrejátszanak betegségek kialakulásában. E felfedezéseknek köszönhetően vált lehetővé molekuláris diagnosztikai tesztek előállítása. A közvetlenül a fogyasztóknak kínált genetikai tesztek ugyanakkor orvosi tanácsadás hiányában súlyos félreértésekhez vezethetnek.
Michael Norton, az EASAC környezettudományi programokat összefogó titkára a Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra címmel elkészült EASAC-tanulmányt ismerteti. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárásnak súlyos következményei lehetnek az európai társadalmakra. Ezért is elengedhetetlen, hogy a készülő, 28 tagország több mint 500 milliós népességét érintő európai uniós szabályozás független és megalapozott tudományos tényeken alapuljon.
Ian Crute professzor, a brit Rothamsted Research kutatóintézet volt igazgatója A jövő vetése című tanulmány eredményeit mutatja be, amely részletesen elemzi az EU mezőgazdaságának számos időszerű problémáját. Mint a szerzők rámutatnak, a növekvő népesség, a véges termőterület és a várható éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívást jelent századunkban a fenntartható élelmiszer-termelés fenntartható növeléséért folytatott küzdelemben. Ebben a helyzetben a biotechnológia legújabb fejlesztéseire is szükség lehet a mezőgazdaság sürgető kihívásainak kezelésében.
MTI
Az EASAC csütörtökön kezdődő kétnapos budapesti csúcstalálkozóján a szélsőséges időjárási jelenségekre, a fogyasztóknak kínált közvetlen genetikai szolgáltatásokra, valamint a fenntartható mezőgazdasági termelés és növénynemesítés sürgető kérdéseire vonatkozóan mutatnak be már magyar nyelven is elérhető ajánlásokat. Emellett a találkozó lehetőséget teremt arra, hogy az európai akadémiák vezetői, szakértők és döntéshozók érveljenek a tudományos eredmények felhasználásának szükségességéről a politikai döntéshozatalban - tájékoztatta az MTA szerdán az MTI-t.Az európai tudományos akadémiák 2001-ben azzal a céllal alapították az EASAC-ot, hogy az európai tudomány álláspontját hitelesen képviselve közösen előkészített szakértői jelentésekkel támogassa az európai törvény- és döntéshozatalt. Ennek jegyében a testület - amelynek egyik választott alelnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - az energetika, a környezettudományok és az élettudományok témakörében készít tanulmányokat. A szervezet munkájában számos magyar kutató is aktívan részt vállal.
A EASAC-MTA budapesti találkozójának célja, hogy fórumot biztosítson a tudósok, a szakpolitikai döntéshozók, a sajtó és a társadalom képviselői számára, hogy a szakértői jelentések nyomán megvitassák és közösen értékeljék a lehetséges szakpolitikai alternatívákat a most bemutatandó három kiemelt jelentőségű témában.
Martina Cornel, az Amsterdami Egyetem professzora mutatja be a Közvetlen lakossági értékesítésre szánt genetikai tesztek című tanulmányt. A genetikai fejlődésével az utóbbi évtizedben számos olyan gént azonosítottak, amelyek közrejátszanak betegségek kialakulásában. E felfedezéseknek köszönhetően vált lehetővé molekuláris diagnosztikai tesztek előállítása. A közvetlenül a fogyasztóknak kínált genetikai tesztek ugyanakkor orvosi tanácsadás hiányában súlyos félreértésekhez vezethetnek.
Michael Norton, az EASAC környezettudományi programokat összefogó titkára a Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra címmel elkészült EASAC-tanulmányt ismerteti. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárásnak súlyos következményei lehetnek az európai társadalmakra. Ezért is elengedhetetlen, hogy a készülő, 28 tagország több mint 500 milliós népességét érintő európai uniós szabályozás független és megalapozott tudományos tényeken alapuljon.
Ian Crute professzor, a brit Rothamsted Research kutatóintézet volt igazgatója A jövő vetése című tanulmány eredményeit mutatja be, amely részletesen elemzi az EU mezőgazdaságának számos időszerű problémáját. Mint a szerzők rámutatnak, a növekvő népesség, a véges termőterület és a várható éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívást jelent századunkban a fenntartható élelmiszer-termelés fenntartható növeléséért folytatott küzdelemben. Ebben a helyzetben a biotechnológia legújabb fejlesztéseire is szükség lehet a mezőgazdaság sürgető kihívásainak kezelésében.
MTI
Hozzászólások