Az innovációról tartottak plenáris ülést
Az innováció szerepéről és előmozdításáról tartottak plenáris ülést a Tudomány világfórumán (World Science Forum, WSF) pénteken délelőtt.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében megrendezett fórum nemzetközi előadói különböző területeken tekintették át az innováció helyzetét, így volt szó a LED-ek kifejlesztéséről és elterjedéséről, a repülőgépek fejlesztéséről, az oktatás terén lehetséges innovációs formákról, valamint az innováció és a társadalmi igények kapcsolatáról is.
A felszólalók kitértek a kormányzat, az akadémiai szféra és az ipar közötti együttműködés fontosságára az innováció területén, a nők szerepének erősítésére a tudományban és az innovációban, továbbá a problémaorientált megközelítés és a rendszerszerű gondolkodás fontosságára is.
Amano Hirosi, a Nagojai Egyetem Nobel-díjas professzora a LED-ek kifejlesztésének és elterjedésének történetét tekintette át előadásában. Mint mondta, a LED-ek hozzájárulnak az energia-megtakarításhoz és a környezet védelméhez, továbbá bizonyos víztisztítási eljárásokban is alkalmazhatóak. Amano Hirosi kiemelte a kormányzat, az akadémiai szféra és az ipar közötti partnerség fontosságát az innovációs folyamatban.
Axel Flaig, az Airbus franciaországi kutatási és technológiai vezetője a repülés terén végbement innovációról és a jövőbeli kilátásokról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a repülés forgalma rendkívüli mértékben bővült az 1970-es évek kezdete óta és az előrejelzések szerint ez a növekedő trend folytatódni fog a közeljövőben is.
Axel Flaig szerint a cél a fenntartható, ökohatékony légi közlekedés megteremtése. Megjegyezte, hogy már eddig is komoly előrelépést sikerült elérni, az elmúlt évtizedekben például jelentősen sikerült mérsékelni az utasonkénti üzemanyag-felhasználást. A jelenleg folyó vagy közeljövőben várható kutatási irányok közül megemlítette a 3D-s nyomtatás és a bionikus dizájn jelentette lehetőségeket, valamint a fosszilis alapú üzemanyag kiváltását megújuló energiaforrásokra támaszkodó, alternatív üzemanyagokkal.
Anette Kolmos, a mérnöki tudományok és a fenntarthatóság terén problémaorientált tanulással foglalkozó Aalborg Központ (Aalborg Centre of Problem-based Learning in Engineering Science and Sustainability) professzora az oktatás terén lehetséges innovációkat mutatott be előadásában.
Kiemelte: olyan mérnököket, tudósokat kell képezni, akiknek víziójuk van. Különböző oktatási stratégiákat elemezve rámutatott a rendszerszerű megközelítés, a probléma- és projekt-alapú oktatás, valamint a társadalmi felelősségvállalás fontosságára.
Haját Szindi, az i2 Institute for Imagination and Ingenuity (i2 Intézet a Képzeletért és Találékonyságért) nevű szervezet alapító-vezetője, az ENSZ-főtitkár tanácsadó testületének tagja, az UNESCO közel-keleti tudományos oktatásért felelős jószolgálati nagykövetnője előadásában azt emelte ki, hogy a tudomány eredetileg problémák megoldására született és ezt ma is szem előtt kell tartani: a tudománynak a társadalom, a helyi közösségek valós igényeire kell megoldásokat találnia. Ehhez pedig a helyi közösséggel kell kapcsolatba lépni, hiszen ők tudják a legjobban, mire van szükségük - hangoztatta.
Haját Szindi kitért arra is, hogy erősíteni kell a nők szerepét a tudományban, nagy szükség van a női empátiára és belátásra. Úgy vélte, hogy a családi értékeknek is meg kell jelenniük valamilyen módon a tudományos életben. Kiemelte azt is, hogy az üzleti élet képviselőit a kezdetektől be kell vonni az innovációs folyamatba. A kutatónak nemcsak a laboratóriumban van a helye, hanem a döntéshozók közelében is - vélekedett.
(Forrás: MTI)
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében megrendezett fórum nemzetközi előadói különböző területeken tekintették át az innováció helyzetét, így volt szó a LED-ek kifejlesztéséről és elterjedéséről, a repülőgépek fejlesztéséről, az oktatás terén lehetséges innovációs formákról, valamint az innováció és a társadalmi igények kapcsolatáról is.A felszólalók kitértek a kormányzat, az akadémiai szféra és az ipar közötti együttműködés fontosságára az innováció területén, a nők szerepének erősítésére a tudományban és az innovációban, továbbá a problémaorientált megközelítés és a rendszerszerű gondolkodás fontosságára is.
Amano Hirosi, a Nagojai Egyetem Nobel-díjas professzora a LED-ek kifejlesztésének és elterjedésének történetét tekintette át előadásában. Mint mondta, a LED-ek hozzájárulnak az energia-megtakarításhoz és a környezet védelméhez, továbbá bizonyos víztisztítási eljárásokban is alkalmazhatóak. Amano Hirosi kiemelte a kormányzat, az akadémiai szféra és az ipar közötti partnerség fontosságát az innovációs folyamatban.
Axel Flaig, az Airbus franciaországi kutatási és technológiai vezetője a repülés terén végbement innovációról és a jövőbeli kilátásokról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a repülés forgalma rendkívüli mértékben bővült az 1970-es évek kezdete óta és az előrejelzések szerint ez a növekedő trend folytatódni fog a közeljövőben is.
Axel Flaig szerint a cél a fenntartható, ökohatékony légi közlekedés megteremtése. Megjegyezte, hogy már eddig is komoly előrelépést sikerült elérni, az elmúlt évtizedekben például jelentősen sikerült mérsékelni az utasonkénti üzemanyag-felhasználást. A jelenleg folyó vagy közeljövőben várható kutatási irányok közül megemlítette a 3D-s nyomtatás és a bionikus dizájn jelentette lehetőségeket, valamint a fosszilis alapú üzemanyag kiváltását megújuló energiaforrásokra támaszkodó, alternatív üzemanyagokkal.
Anette Kolmos, a mérnöki tudományok és a fenntarthatóság terén problémaorientált tanulással foglalkozó Aalborg Központ (Aalborg Centre of Problem-based Learning in Engineering Science and Sustainability) professzora az oktatás terén lehetséges innovációkat mutatott be előadásában.
Kiemelte: olyan mérnököket, tudósokat kell képezni, akiknek víziójuk van. Különböző oktatási stratégiákat elemezve rámutatott a rendszerszerű megközelítés, a probléma- és projekt-alapú oktatás, valamint a társadalmi felelősségvállalás fontosságára.
Haját Szindi, az i2 Institute for Imagination and Ingenuity (i2 Intézet a Képzeletért és Találékonyságért) nevű szervezet alapító-vezetője, az ENSZ-főtitkár tanácsadó testületének tagja, az UNESCO közel-keleti tudományos oktatásért felelős jószolgálati nagykövetnője előadásában azt emelte ki, hogy a tudomány eredetileg problémák megoldására született és ezt ma is szem előtt kell tartani: a tudománynak a társadalom, a helyi közösségek valós igényeire kell megoldásokat találnia. Ehhez pedig a helyi közösséggel kell kapcsolatba lépni, hiszen ők tudják a legjobban, mire van szükségük - hangoztatta.
Haját Szindi kitért arra is, hogy erősíteni kell a nők szerepét a tudományban, nagy szükség van a női empátiára és belátásra. Úgy vélte, hogy a családi értékeknek is meg kell jelenniük valamilyen módon a tudományos életben. Kiemelte azt is, hogy az üzleti élet képviselőit a kezdetektől be kell vonni az innovációs folyamatba. A kutatónak nemcsak a laboratóriumban van a helye, hanem a döntéshozók közelében is - vélekedett.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások