Az SZTE kutatói észlelték elsőként Magyarországon az új hazai kisműholdról érkező jeleket

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói észlelték elsőként Magyarországon az MRC-100 projekt során fejlesztett, új hazai kisműholdról érkező jeleket - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.A SZTE önálló kísérletekkel csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) új kisműholdja, az MRC-100 projektjéhez. A jövőre százéves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett űreszközt egy Falcon 9-es rakéta emelte az űrbe, a kisműhold csütörtökön állt pályára.
   

A szegedi egyetemen tavaly vetődött fel a műholdról érkező jeleket vevő állomás kialakításának ötlete. Kiss Ádám, az SZTE PhD-hallgatója, a diákmodul projektvezetője kifejtette, a különböző környezeti zavarok megnehezíthetik a rádiós vételt. Ez azt eredményezi, hogy ugyanazzal a berendezéssel sokkal kevesebb adatot sikerül letölteni a műholdról. Ezért a vevőegység lehetséges helyeit spektrumanalizátorral vizsgálták, és végül az SZTE Biológia Intézet tetejét választották ki.
    

A Csiha Zrt. támogatásával kialakított vevőegység két egymásra merőleges antennából áll, az ezeket tartó keresztárbócot két motor mozgatja: az egyik a horizonton körbe, míg a másik elemeli az antennákat a vízszintes állásból. A jelek ezt követően szűrőkön és erősítőkön keresztül egy digitalizáló egységbe érkeznek, ahol egy erre a célra programozott kártyaszámítógép feldolgozza és rögzíti azokat.
    

Az SZTE-s kísérletek hőmérsékleti, időzítési és műszerprecizitási adatokat szolgáltatnak, azonban számos egyéb kísérlet is megtalálható a műholdon. Ezeket csomagokban küldik le, és központi adatbázisban tárolják. A BME korábbi műholdaknál is használt ötlete alapján a rádióamatőr közösség, illetve a csatlakozni vágyók szabadon vehetik az adatcsomagokat, egy program segítségével továbbíthatják a BME szervereire.
    

A később az SZTE-s fejlesztésű, kutatási célú magaslégköri ballonok követésében is fontos szerepet játszhat a műholdas projekt és az általa szolgáltatott adatok - áll a közleményben.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Tim Coulson professzor állt elő a megdöbbentő elmélettel.

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ezeket az elsőre vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazták az idén.

Agresszívvá tesz a hőség

Agresszívvá tesz a hőség

A kutatások szerint rossz hatással van az emberek viselkedésére a kánikula.

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

http://ujhazak.com