Az űridőjárás vizsgálatát segíti a magyar kutatók fejlesztése
A soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) legújabb fejlesztése hozzájárulhat az űridőjárás pontosabb előrejelzéséhez és segíthet felkészülni az extrém eseményekre is - közölte az MTI-vel hétfőn a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a műholdak biztonságos működése érdekében folyamatosan monitorozza a Föld körüli térségben zajló folyamatokat. Ezt a munkát támogatják a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai által kifejlesztett, úgynevezett űridőjárási adattermékek. A kutatók fejlesztésével biztonságosabbá válhat a Földhöz közeli világűr az űripari szereplők számára.
A Föld körüli térségben zajló, elsősorban a Nap által vezérelt folyamatokat összefoglalóan űridőjárásnak nevezik. Aktív naptevékenységi időszakokban, mint amilyen most is van, rövid idő alatt nagyon szélsőséges változások is végbemehetnek ebben a térségben. Ezek az extrém körülmények veszélyeztethetik a Föld körül keringő műholdak működését, valamint az azokra épülő technológiákat (például GPS navigáció, telefon, internet).
Az Európai Űrügynökség ezért számos olyan műholdat üzemeltet, amelyek célja a Föld körüli térségben zajló űridőjárási folyamatok folyamatos megfigyelése. "Az így kapott mérési adatok segítségével jobban megérthetjük ezeket a folyamatokat, javíthatjuk azok előrejelezhetőségét, és ezáltal biztonságosabbá tehetjük a Föld körüli térséget az űripari szereplők számára" - magyarázta a közleményben Bozóki Tamás, az intézet tudományos munkatársa.
Felidézték, hogy a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet a régióban elsőként, 2022 őszén vált az ESA Swarm DISC (Data Innovation and Science Cluster) konzorcium tagjává, amelynek célja az ESA által üzemeltetett Swarm műholdcsalád mérési adatainak feldolgozása. A magyar kutatók most azt próbálják megérteni, pontosan milyen folyamatok mennek végbe a szélsőséges körülmények kialakulásakor és lecsengésekor, amelyek javíthatják ezen események előrejelezhetőségét. "Továbbá segíthetjük a műholdak üzemeltetőinek felkészülését ezekre az extrém (például sugárzási) eseményekre, akik például vészhelyzeti forgatókönyveket dolgozhatnak ki, vagy ellenállóbb műholdakat tervezhetnekaz új űridőjárási adattermékeknek is köszönhetően" - tette hozzá a kutató.
Csoportjuk ezúttal az úgynevezett ultra alacsony frekvenciás (ULF) hullámtevékenységet jellemző adattermékek fejlesztésére kapott megbízást. Ezek a hullámok kiemelten fontos szerepet játszanak a műholdakat fenyegető nagyenergiás részecskék energizálásában.
"Azt találtuk, hogy ezeknek a hullámoknak a jellemző megjelenési helye jól leköveti a Földet körülvevő hideg plazmaburok (a plazmaszféra) külső határának mozgásait. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a plazmaszféra külső határának kiemelten fontos szerepe van ezen hullámoknak a keletkezésében és/vagy terjedésében" - emelte ki Bozóki Tamás.
Az általuk kifejlesztett algoritmus nemcsak megbízhatóan detektálja ezeket a hullámokat, hanem széleskörűen jellemzi is azokat. Az így létrejött adatrendszer és a kapcsolódó dokumentáció ma már szabadon elérhető az ESA erre a célra dedikált honlapján. A kutatók első tudományos eredményeket bemutató cikke a Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Space Physics című folyóiratában jelent meg.
"A HUN-REN FI kutatóinak feladata azonban itt nem ér véget, tovább dolgoznak a Swarm mérések innovatív hasznosításán, és nagy erőkkel készülnek az ESA hamarosan felbocsátandó NanoMagSat és SMILE misszóira is" - tette hozzá Heilig Balázs, a HUN-REN FI űrkutatásért felelős igazgatóhelyettese.
A kínai-európai SMILE misszió célja a magnetoszférának és az ionoszférának a geomágneses viharokra és szubviharokra adott válaszának vizsgálata helyszíni (in-situ) mérésekkel és újonnan fejlesztett távérzékelési képalkotó eljárásokkal. A HUN-REN FI kutatói a Swarm és a NanoMagSat konstellációk, valamint Földről végzett mérések alapján a szubviharok kialakulásának, lefolyásának és hatásainak megértéséhez járulnak majd hozzá.
(Forrás: MTI)
Az Európai Űrügynökség (ESA) a műholdak biztonságos működése érdekében folyamatosan monitorozza a Föld körüli térségben zajló folyamatokat. Ezt a munkát támogatják a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai által kifejlesztett, úgynevezett űridőjárási adattermékek. A kutatók fejlesztésével biztonságosabbá válhat a Földhöz közeli világűr az űripari szereplők számára.A Föld körüli térségben zajló, elsősorban a Nap által vezérelt folyamatokat összefoglalóan űridőjárásnak nevezik. Aktív naptevékenységi időszakokban, mint amilyen most is van, rövid idő alatt nagyon szélsőséges változások is végbemehetnek ebben a térségben.
Az Európai Űrügynökség ezért számos olyan műholdat üzemeltet, amelyek célja a Föld körüli térségben zajló űridőjárási folyamatok folyamatos megfigyelése. "Az így kapott mérési adatok segítségével jobban megérthetjük ezeket a folyamatokat, javíthatjuk azok előrejelezhetőségét, és ezáltal biztonságosabbá tehetjük a Föld körüli térséget az űripari szereplők számára" - magyarázta a közleményben Bozóki Tamás, az intézet tudományos munkatársa.
Felidézték, hogy a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet a régióban elsőként, 2022 őszén vált az ESA Swarm DISC (Data Innovation and Science Cluster) konzorcium tagjává, amelynek célja az ESA által üzemeltetett Swarm műholdcsalád mérési adatainak feldolgozása. A magyar kutatók most azt próbálják megérteni, pontosan milyen folyamatok mennek végbe a szélsőséges körülmények kialakulásakor és lecsengésekor, amelyek javíthatják ezen események előrejelezhetőségét. "Továbbá segíthetjük a műholdak üzemeltetőinek felkészülését ezekre az extrém (például sugárzási) eseményekre, akik például vészhelyzeti forgatókönyveket dolgozhatnak ki, vagy ellenállóbb műholdakat tervezhetnekaz új űridőjárási adattermékeknek is köszönhetően" - tette hozzá a kutató.
Csoportjuk ezúttal az úgynevezett ultra alacsony frekvenciás (ULF) hullámtevékenységet jellemző adattermékek fejlesztésére kapott megbízást. Ezek a hullámok kiemelten fontos szerepet játszanak a műholdakat fenyegető nagyenergiás részecskék energizálásában.
"Azt találtuk, hogy ezeknek a hullámoknak a jellemző megjelenési helye jól leköveti a Földet körülvevő hideg plazmaburok (a plazmaszféra) külső határának mozgásait. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a plazmaszféra külső határának kiemelten fontos szerepe van ezen hullámoknak a keletkezésében és/vagy terjedésében" - emelte ki Bozóki Tamás.
Az általuk kifejlesztett algoritmus nemcsak megbízhatóan detektálja ezeket a hullámokat, hanem széleskörűen jellemzi is azokat. Az így létrejött adatrendszer és a kapcsolódó dokumentáció ma már szabadon elérhető az ESA erre a célra dedikált honlapján. A kutatók első tudományos eredményeket bemutató cikke a Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Space Physics című folyóiratában jelent meg.
"A HUN-REN FI kutatóinak feladata azonban itt nem ér véget, tovább dolgoznak a Swarm mérések innovatív hasznosításán, és nagy erőkkel készülnek az ESA hamarosan felbocsátandó NanoMagSat és SMILE misszóira is" - tette hozzá Heilig Balázs, a HUN-REN FI űrkutatásért felelős igazgatóhelyettese.
A kínai-európai SMILE misszió célja a magnetoszférának és az ionoszférának a geomágneses viharokra és szubviharokra adott válaszának vizsgálata helyszíni (in-situ) mérésekkel és újonnan fejlesztett távérzékelési képalkotó eljárásokkal. A HUN-REN FI kutatói a Swarm és a NanoMagSat konstellációk, valamint Földről végzett mérések alapján a szubviharok kialakulásának, lefolyásának és hatásainak megértéséhez járulnak majd hozzá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások