Baktériumbuborékban élünk?

A Föld atmoszférájának felső rétegei nem megfelelőek az élet számára.


Ennek okai: az extrém módon alacsony hőmérséklet, minimális oxigénmennyiség, erős UV-sugárzás. A Georgia Tech Egyetem kutatói nem bíztak abban, hogy ebben a magasságban bakteriális élet nyomára találnak. Ennek ellenére meglepő eredményekkel tértek vissza, miután a NASA egyik repülőjével kutatni indultak.

Csak illusztráció Csak illusztráció

Mintegy 20%-a bizonyult élő baktériumnak a levegőmintákban eredetileg porszemcséknek, sókristályoknak hitt, élettelen részecskéknek tűnő anyag.

Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Földet óriási baktériumbuborék öleli körül, amiből utasszállító repülőgépre szállva sem tudunk kitörni. Ez utóbbit az bizonyítja, hogy a repülők körülbelül 10 ezer méter magasan repülnek, ahonnan a levegőminták is származnak.

A tudósok, nem tudják pontosan, milyen szerepet játszanak a légkörben ezek a baktériumok, de gyanítják, hogy az atmoszféra egyensúlyáért felelnek, és az időjárás alakulásában is van szerepük. Azt is valószínűsítik, hogy a légkörbe kerülő szerves anyagok lebontásához is van közük. A kutatók abban bíznak, hogy a magaslégköri baktériumtenyészetek tanulmányozásával, lehetőség nyílik arra, hogy azok manipulálásával felgyorsítható legyen az üvegházhatású gázok lebontása, ami által „beleszólhatnak” a klímaváltozásba is.

A csoportot továbbá az is megbotránkoztatta, hogy magaslégköri baktériumok között például a sima hasmenésért felelős E.Coli is megtalálható, ami rengeteg egyéb betegséggel is kapcsolatba hozható. Véleményük szerint a lakott településeken előforduló hurrikánok emelhették szó szerint az egekig ezeket a kórokozókat. Abból kiindulva pedig, hogy a hatalmas magasságban is megélnek, sejthető, hogy egy idő után visszakerülnek a felszínre, azaz különböző fertőzések kerülhetnek így vissza a Föld bármely pontjára.

Forrás: Index.hu

Hozzászólások

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

http://ujhazak.com