Baktériumbuborékban élünk?

A Föld atmoszférájának felső rétegei nem megfelelőek az élet számára.


Ennek okai: az extrém módon alacsony hőmérséklet, minimális oxigénmennyiség, erős UV-sugárzás. A Georgia Tech Egyetem kutatói nem bíztak abban, hogy ebben a magasságban bakteriális élet nyomára találnak. Ennek ellenére meglepő eredményekkel tértek vissza, miután a NASA egyik repülőjével kutatni indultak.

Csak illusztráció Csak illusztráció

Mintegy 20%-a bizonyult élő baktériumnak a levegőmintákban eredetileg porszemcséknek, sókristályoknak hitt, élettelen részecskéknek tűnő anyag.

Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Földet óriási baktériumbuborék öleli körül, amiből utasszállító repülőgépre szállva sem tudunk kitörni. Ez utóbbit az bizonyítja, hogy a repülők körülbelül 10 ezer méter magasan repülnek, ahonnan a levegőminták is származnak.

A tudósok, nem tudják pontosan, milyen szerepet játszanak a légkörben ezek a baktériumok, de gyanítják, hogy az atmoszféra egyensúlyáért felelnek, és az időjárás alakulásában is van szerepük. Azt is valószínűsítik, hogy a légkörbe kerülő szerves anyagok lebontásához is van közük. A kutatók abban bíznak, hogy a magaslégköri baktériumtenyészetek tanulmányozásával, lehetőség nyílik arra, hogy azok manipulálásával felgyorsítható legyen az üvegházhatású gázok lebontása, ami által „beleszólhatnak” a klímaváltozásba is.

A csoportot továbbá az is megbotránkoztatta, hogy magaslégköri baktériumok között például a sima hasmenésért felelős E.Coli is megtalálható, ami rengeteg egyéb betegséggel is kapcsolatba hozható. Véleményük szerint a lakott településeken előforduló hurrikánok emelhették szó szerint az egekig ezeket a kórokozókat. Abból kiindulva pedig, hogy a hatalmas magasságban is megélnek, sejthető, hogy egy idő után visszakerülnek a felszínre, azaz különböző fertőzések kerülhetnek így vissza a Föld bármely pontjára.

Forrás: Index.hu

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com