Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görög leletegyüttesen
Az amerikai Adelphi Egyetem új kutatása bemutatta egy protobizánci kori (Kr. u. 4-7. század) harcos lovasíjász csoport leletegyüttesének orvosszakértői vizsgálati eredményeit.
"A temetkezési hely, az emléktemplom és a sír konstrukciója festői" - magyarázta Anagnosztisz Agelarakisz antropológus, a kutatás vezetője, aki szerint mindez az eltemetett emberek magas társadalmi állását jelzi, de a maradványok tartósításának fejlett módszere, a sír helyének kiválasztása is a csoportnak a környéken betöltött vezető szerepét mutatja.
"Az egyes emberek csontjainak vizsgálata alapján nagy testi erőfeszítést igénylő életet éltek. Mind a nők, mind a férfiak súlyos sérülések nyomait viselik, sebészi és ortopédiai szempontból magasan képzett, nagy tapasztalatú gyógyító kezelte őket. Úgy véljük, katonai orvos lehetett" - tette hozzá. A várhatóan kedvezőtlen kimenetel ellenére az egyik férfin óriási kihívást jelentő agyműtétet is végrehajtottak, ami valószínűsíti, hogy a paliokasztrói népesség egy rendkívül fontos személyiségéről volt szó a kutató szerint.
Agelarakisz és kollégái orvosi, sebészeti és paleopatológiai adatokat is tudtak gyűjteni "a rendkívüli fej- és nyakoperációról és a sebész hatalmas teljesítményéről". Megállapították, hogy a beavatkozás oka fertőzés lehetett és az íjász már a műtét alatt vagy röviddel utána meghalt. "Antropológiai kutatásaim 40 éve alatt nem találkoztam ilyen bonyolult sebészi teljesítmény nyomaival. Hihetetlen, mennyi előkészülettel és mekkora munkával hajtották végre, ráadásul jóval azelőtt, hogy az antibiotikumot felfedezték volna" - mutatott rá a tudós.
A kutatás eredményeit most megjelent szakkönyvükben (Eastern Roman Mounted Archers and Extraordinary Medico-Surgical Interventions at Paliokastro in Thasos Island during the ProtoByzantine Period) ismertették.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások