Chipes tuningot az agyunk memóriájának!

Az emberek elég sok technológiai újításoktól olvasnak, és néha felmerül a kérdés, ha ezeket az újdonságokat beleültetik a testünkbe, vajon nem-e egy totális kontrollnak leszünk-e kitéve?

Itt van például a chip kérdése, amit már most kutyák testébe is beépítenek azzal az ürüggyel, hogy majd megtalálják őket, ha mitőlünk megszöknek. Egyes országokban a macskákkal kapcsolatban is fontolgatják a megjelölést. Azonban mostanában született egy olyan terv, amely szerint egyenesen az emberi agyba fognak chipet ültetni, hogy az ember memóriáját támogassák különböző idegrendszeri betegségeknél.

A Dél-Kalifornia Egyetem Theodore Berger orvos biológiai mérnöke szerint nincs is olyan messze már az a nap, amikor a súlyos memória zavarban lévő embereken elektromos (chipes) implantátummal segíthet. Nyomós indokot adhat az Alzheimer-kór, a korai szenilitás, és a súlyos agyvérzésen átesett betegeknél hatékony lehet, a fejlesztés alatt lévő chip, ami a memóriazavart helyre tudja állítani a betegek mindennapjaiban. Az agyvérzésben, és hasonló megbetegedésben szenvedő embereknél megváltozik a neuronok működése, és ez a hosszú távú memória rovására mehet. Berger már huszadik éve próbál olyan szilícium chipek fejlesztésén dolgozni, amik utánozzák az egészséges neuronok működését, és így elérhető lehet az, hogy a beteg emlékezzen arra is, hogy egy perccel ez előtt mit csinált. A chip fejlesztésének egyelőre a rövidtávú memória kompenzálására van irányozva. A végcél azonban a hosszú távú memóriának a tökéletes fejlesztése lesz a célkitűzés.

„Régen azt mondták, hogy őrült vagyok,” mondja Berger nevetve, azonban a közelmúlt eredményeinek hatására az „őrült” jelzőt inkább az „úttörő” kezdi felváltani kollégái körében.

Berger kísérletezései, még nem érkeztek el az embereken való alkalmazásig, de már a majom, és patkány kísérletek azt mutatják, hogy a chipek képesek arra, hogy az információkat úgy közvetítsék, mint az igazi neuronok.



„Nem az egyes memóriákat tesszük az agyba, hanem a memóriák létrehozásának képességét,” – nyilatkozta Berger.

A mérnök felhívta arra a figyelmet, hogy már most is léteznek olyan találmányok, amelyek tartalmaznak bizonyos idegimplantátumot, ami hallás sérülteket célozza. A világon jelenleg kétszázezer ember rendelkezik olyan implantátummal, ami a hallóidegeknek továbbítja az információkat. A paralízisbe szenvedő betegeknek is van segítségük, hiszen csupán a gondolataikkal tudják irányítani a művégtagjaikat. A műretinák fejlesztésénél, és beültetésénél pedig a tudomány szintén részleges sikereket ért el.



Berger a tudományos világban az ismereteket helyre szeretné állítani azzal, hogy a szakmai értelembe vett hippokampusz alakítja át a rövidtávú memóriát hosszú távú memóriává. A mérnök szerint a tudósok, még most sem értik, hogy ez miként jön létre. Azonban levezetett egy olyan több féle matematikai képletet, amely szerint bebizonyította azt, hogy minden bizonnyal miként mennek a neuronokon át az elektronikus jelek. Ezzel be is bizonyította azt, hogy matematikai képleteik fedik a valóságot.

Theodor Berger szerint kollégái őrültnek nézik, hogy egy ilyen szerkezet képes az agyon belül működni, mert ők úgy gondolják, hogy ez túl nehéz létrehozni, és megvalósítani.



Bizonyos konspirációkat alkotó civilek között azonban a felfedezéssel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy nem lehet-e az emberiség totális kontrolljának az úttörője az új zseniális találmány? Ők viszont ezzel érvelnek: „Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek. És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma. Itt van a bölcsesség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.” – Jelenések 13:16-18

(idők jelei)