Csillagászat a kőkorban

A mai fejlett, modern világ űrtechnikai vívmányainak előnyeit, az általuk tett megfigyelések, kutatások eredményeit látva sokszor az a kérdés vetődik fel bennünk, vajon képes-e az ember eme eszközöknél újabbat, sokoldalúbbat létrehozni? Az ultramodern berendezések ellenére tény, hogy a végeláthatatlan világűr bizony még rengeteg felfedezetlen csodát rejteget magában!

A éjsötét égbolt fénylő „micsodái” – a csillagok felfedezése

Nem is gondolnád, hogy az embert már a kezdetek kezdetén foglalkoztatta az égen cikázó, vagy csupán egyhelyben tündöklő objektumok sokasága. Nem meglepő, hogy az elérhetetlen ragyogás babonás félelmet generált bennük. Természetesen nemcsak a misztikus égitestek voltak az emberre nagy hatással! A Nap és a Hold folyamatos változásaira is oda kellett figyelniük, hiszen ez a túlélés záloga volt!

Tudósaink sem tudják pontosan meghatározni, hogy mikor figyelt fel az ősember a csillagos ég rejtelmeire. Az első észrevételek értelemszerűen a szabad szemmel történő megfigyelések voltak – így a Nap, a Hold, s egyéb fényes csillagokra irányult kezdetben az ember figyelme –, de a csillagokra hasonlító, fényes bolygók mozgásának fürkészéséhez már rendszeres vizsgálódások kellettek. A kacér fénycsóvák, vagyis az üstökösök „villámlátogatásait” az égbolton a veszély előjelének tekintették, ugyanúgy, mint a Nap-illetve Holdfogyatkozásokat. Ha jobban belegondolunk valamiféle babona a mai napig él eme jelenségek kapcsán, hiszen sokan kívánnak valamit, ha üstökös „szalad” végig a komor égen, a Nap-illetve Holdfogyatkozások pedig önmagukban is igen misztikusak, hiszen olyankor minden baljós sötétségbe borul…

Az ősi csillagászati felfedezésekkel, elődeink „kutatásaival”, megfigyeléseivel az archeoasztronómia tudományága foglalkozik. Napjaink kutatói a régészeti leleteket a csillagászati ismérveikkel próbálják értelmezni. Közismert csillagászati vonatkozású régészeti leleteknek tekintendő a Newgrange-i sírkamra és a Stonehenge.

Image of the Andromeda Galaxy or M31 from NASA's Galaxy Evolution Explorer (GALEX)

3000 éves sírkamrák és a korabeli csillagászat

Hallottatok már a Brú na Bóinne, azaz a „Boyne-kanyarulat” neolitikus sírkamráiról, állóköveiről és más megalitikus leleteiről? Ez egy olyan igen jelentős régészeti együttes, mely Írországban található, a Boyne folyó közelében. A folyó bal partján mintegy 780 hektáros területen húzódik a neolitikus kamrasír, azaz 7, 8 millió négyzetméteren! Éppen akkora ez a terület, mint a Kanada partjainál fekvő magánszigetnek! Na igen, van mit felfedezni egy ekkora területen a régészeknek! A sírkamra-együttes nem öregebb ötezer évnél! Már a kora miatt is tisztelnünk kell, de az „i”-re a pontot csillagászati jelentősége teszi fel! A Brú na Bóinne-i létesítmény 1993 óta a UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

A newgrange-i titokzatos fénysugár

A Newgrange egy dombba vájt sírkamra, melyhez egy 18 méteres sejtelmes folyosó vezet. A bejárat felett egy kicsiny nyílás található, amelyen keresztül a Nap évente csupán egyetlen egy alkalommal a folyosót átszelve, rövid időre megvilágítja a sírkamra belső részét. Ez hajszálpontosan a téli napforduló napjára esik, december 22-ére. Az északi féltekén ezen a napon a legrövidebb a nappal és a leghosszabb az éjszaka.

Newgrange-From-The-Air

Stonehenge

Az Angliában található, i.e. 2000 évvel állított, hatalmas kőoszlopokból felépülő, megalit építményről, a Stonehenge-ről valószínűleg mindannyian hallottatok, olvastatok már. De miért is van csillagászati vonatkozása pár kőtömbnek? Járjunk utána!

A Stonehenge-hez hasonló építményeket nemcsak Angliában, hanem Európa más területein, többek közt Franciaországban és Spanyolországban is felfedeztek. A létesítményt egy kör formájú árok határolja, s ezen belül helyezkednek el patkó alakban az oszlopok, melyeket dolmeneknek nevezünk.
Az úgynevezett oltárkő felől nézve a Nap a sarokkő felett kel fel, pontosan a nyári napfordulókor, tehát június 22-én. Ezen a napon a legrövidebb az éjszaka és a leghosszabb a nappal az északi féltekén. Izgalmas tény, hogy a Stonehenge szimmetriatengelye éppen ebbe az irányba van beállítva.

Stonehenge_Closeup

Miért építettek ilyeneket a kőkorszaki emberek?

Ezt pontosan megválaszolni nem egyszerű. Feltehető, hogy az időt szerették volna mérni, más kutatók szerint inkább vallási indíttatásból. Egy azonban egészen biztos: a korabeli embereknek komoly csillagászati ismeretekkel kellett rendelkezniük, továbbá ismerniük kellett a Nap évi járását is! Azt se felejtsük el, hogy az építők kb. 50 km-ről szállították a kőtömböket az építési területre, ezek szerint műszaki teljesítményük sem piskóta!

Ha nemcsak európai kőkorszaki civilizációkat vizsgálunk, hanem mondjuk visszakalandoznánk az i.e. 1500 - i.sz. 1500 közötti időszakra, a mai Közép-Amerika területére, máris a maják rendkívül fejlett matematikája, csillagászati vizsgálódásai, bonyolult naptárrendszere tárulna elénk. A maják a Napot istenként kezelték, s Nap-piramisokat állítottak. Ezek különlegessége abban rejlett, hogy függőleges lyukakat vájtak beléjük, melyeken át a Nap csak bizonyos időközönként, pontosan évi két alkalommal világította be az épület belsejét.

19760_naptar_maja
Forrás: Wikipedia, Képek forrása: Google

Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com