Dobni fontos
A dobómozdulat segítette az embert abban, hogy a Föld egyik legsikeresebb fajává fejlődjön - állapította meg egy tanulmány.
A dobás segítette a főemlősöket abban, hogy megvédjék magukat a veszélyes ragadozókkal szemben, valamint segítette az agy fejlődését is - állapították meg a tudósok.
Segített abban, hogy a vadászatot túléljék, változatosabbá tegyék étrendjüket és a Föld szinte minden részére eljussanak.
Amerikai kutatók szerint a legnagyobb sebességgel dobó baseball játékosok azért képesek ilyen teljesítményre, mert felsőtestük, a válluk és a karjaik a fejlődés során, közel két millió évvel ezelőtt alkalmazkodott ehhez a mozdulathoz.
A dobásnak azért volt annyira fontos szerepe, mert vadászat közben ez tette lehetővé elődeink számára, hogy képesek legyenek nagyvadakat ejteni.
A kalóriadús ételek és zsír fogyasztása segített az méretének növekedésében.
A megállapításokat közreadó tudósok baseball dobójátékosok felsőtestét vizsgálták 3D-s kamerákkal és számítógépes animációk segítségével. Úgy találták, hogy az emberi váll dobás során úgy mozog, mint egy csúzli, tárolja és elengedi a nagy mennyiségű energiát.
Az emberi test alkalmazkodott ehhez a mozdulathoz, míg a csimpánzé nem. A majom mindössze egy átlagos 12 éves gyerek sebességének egyharmadával tud csak tárgyakat dobni.
Az idők során az ember válla a felsőtesten lejjebb került és a felkar csontját a fejlődés Homo erectus korszak óta ki tudja fordítani. Amikor az ember dob, először a kart a céltól ellentétes irányban hátrafelé mozgatja. A mozdulat ezen szakaszában az ember nyújtja az inakat és ínszalagokat és energiát tárol. Amikor az energiát kiengedi, felgyorsul a kar előre mozgása. Ez az emberi test leggyorsabb mozdulata, aminek az eredménye a gyors dobás.
Az evolúció fejlődése során döntő fontosságú volt a dobás mozdulatának kifejlesztése a nyelvet használó és fejlett eszközkészítő lények életében.
A vadászat javította az étkezés minőségét, és a nemek szerepeinek elkülönítését is eredményezte (vadászat férfiszerep, gyűjtögetés női szerep).
A profi atléták, például a gerelyhajítók sokkal többször dobnak, mint őseink tették, így a testen olyan húzódásokat, deformitásokat okoznak, amelyekkel a test nem tud megbirkózni.
www.telegraph.co.uk
A dobás segítette a főemlősöket abban, hogy megvédjék magukat a veszélyes ragadozókkal szemben, valamint segítette az agy fejlődését is - állapították meg a tudósok.Segített abban, hogy a vadászatot túléljék, változatosabbá tegyék étrendjüket és a Föld szinte minden részére eljussanak.
Amerikai kutatók szerint a legnagyobb sebességgel dobó baseball játékosok azért képesek ilyen teljesítményre, mert felsőtestük, a válluk és a karjaik a fejlődés során, közel két millió évvel ezelőtt alkalmazkodott ehhez a mozdulathoz.
A dobásnak azért volt annyira fontos szerepe, mert vadászat közben ez tette lehetővé elődeink számára, hogy képesek legyenek nagyvadakat ejteni.
A kalóriadús ételek és zsír fogyasztása segített az méretének növekedésében.
A megállapításokat közreadó tudósok baseball dobójátékosok felsőtestét vizsgálták 3D-s kamerákkal és számítógépes animációk segítségével. Úgy találták, hogy az emberi váll dobás során úgy mozog, mint egy csúzli, tárolja és elengedi a nagy mennyiségű energiát.
Az emberi test alkalmazkodott ehhez a mozdulathoz, míg a csimpánzé nem. A majom mindössze egy átlagos 12 éves gyerek sebességének egyharmadával tud csak tárgyakat dobni.
Az idők során az ember válla a felsőtesten lejjebb került és a felkar csontját a fejlődés Homo erectus korszak óta ki tudja fordítani. Amikor az ember dob, először a kart a céltól ellentétes irányban hátrafelé mozgatja. A mozdulat ezen szakaszában az ember nyújtja az inakat és ínszalagokat és energiát tárol. Amikor az energiát kiengedi, felgyorsul a kar előre mozgása. Ez az emberi test leggyorsabb mozdulata, aminek az eredménye a gyors dobás.Az evolúció fejlődése során döntő fontosságú volt a dobás mozdulatának kifejlesztése a nyelvet használó és fejlett eszközkészítő lények életében.
A vadászat javította az étkezés minőségét, és a nemek szerepeinek elkülönítését is eredményezte (vadászat férfiszerep, gyűjtögetés női szerep).
A profi atléták, például a gerelyhajítók sokkal többször dobnak, mint őseink tették, így a testen olyan húzódásokat, deformitásokat okoznak, amelyekkel a test nem tud megbirkózni.
www.telegraph.co.uk
Hozzászólások