Egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet a csillagközi Oumuamua
Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint.
Az üstökösnek, majd aszteroidának tartott csillagközi vándort Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel 2017 októberében a maui csillagvizsgáló Pan-STARRS távcsöve segítségével. Az Oumuamua nevet kapta, ami hawaii nyelven hírnököt jelent.
Sebességét tekintve az égitest a vártnál kicsit lassabban lépett be a Naprendszerbe, ami azt jelzi, hogy nem száguldhatott a csillagközi térben egymilliárd évnél régebb óta. A palacsinta formájú - korábbi kutatások szerint szivar alakú - égitest jóval laposabb, mint más ismert naprendszeri égitest - olvasható az Arizonai Egyetem közleményében.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az üstökösökre jellemző Nap általi rakétahatás - a napsugártás hatásra elpárolgó vízjég - esetében erősebb volt, mint amire számítani lehetne. Az égitestről ráadásul hiányzott a megfigyelhető kiáramló gáz, amely általában a csóva által válik láthatóvá. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy az égitest nagyon hasonlít az üstököshöz, de nem a naprendszerben megfigyelt üstükösökhöz.
Feltételezték, hogy az égitest különféle szilárd jégfélékből áll, és kiszámolták, hogy ezek a jegek milyen gyorsan alakulnak át gázzá, amikor a Oumuamua elhaladt a Nap mellett. Ebből kalkulálták a rakétahatást, az égitest tömegét, formáját és a jegek visszaverőképességét. Utóbbiról azt találták, hogy a jégtömeg visszaverőképessége jóval nagyobb a feltételezettnél.
Desch és Jackson különösen jeget - szilárd nitrogént - találtak, ami pontosan megfelel az égitest minden más jellegzetességének. Mivel a szilárd nitrogénjég megfigyelhető a Pluto felszínén, lehetségesnek tartják, hogy üstökösszerű égitest állhat ugyanezen anyagból.
(Forrás: MTI)

Mivel jellegzetességei alapján nem szokványos üstökösről van szó, amerikai kutatók megkérdőjelezték az égitest üstökösként való besorolását.
Sebességét tekintve az égitest a vártnál kicsit lassabban lépett be a Naprendszerbe, ami azt jelzi, hogy nem száguldhatott a csillagközi térben egymilliárd évnél régebb óta. A palacsinta formájú - korábbi kutatások szerint szivar alakú - égitest jóval laposabb, mint más ismert naprendszeri égitest - olvasható az Arizonai Egyetem közleményében.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az üstökösökre jellemző Nap általi rakétahatás - a napsugártás hatásra elpárolgó vízjég - esetében erősebb volt, mint amire számítani lehetne. Az égitestről ráadásul hiányzott a megfigyelhető kiáramló gáz, amely általában a csóva által válik láthatóvá. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy az égitest nagyon hasonlít az üstököshöz, de nem a naprendszerben megfigyelt üstükösökhöz.
Feltételezték, hogy az égitest különféle szilárd jégfélékből áll, és kiszámolták, hogy ezek a jegek milyen gyorsan alakulnak át gázzá, amikor a Oumuamua elhaladt a Nap mellett. Ebből kalkulálták a rakétahatást, az égitest tömegét, formáját és a jegek visszaverőképességét. Utóbbiról azt találták, hogy a jégtömeg visszaverőképessége jóval nagyobb a feltételezettnél.
Desch és Jackson különösen jeget - szilárd nitrogént - találtak, ami pontosan megfelel az égitest minden más jellegzetességének. Mivel a szilárd nitrogénjég megfigyelhető a Pluto felszínén, lehetségesnek tartják, hogy üstökösszerű égitest állhat ugyanezen anyagból.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások