Egy nomád harcos lovának sírját találták meg Csanádpalota közelében
Egy nomád harcos díszesen felszerszámozott lovának sírját találta meg Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt ásatásvezető régész egy az M43-as autópálya építéséhez megnyitott bánya területén Csanádpalota közelében.
Gallina Zsolt elmondta, hogy a magányos lovat felszerszámozva, díszes veretekkel, hasra fektetve temették el, ahogy egy lovassírban tették volna. A sírban talált kengyelek és az aranyozott ezüst veretek arra engednek következtetni, hogy a ló egy keleti nomád nép rangos harcosé volt. A ló gazdájának sírját egyelőre nem találták meg, így nem lehet tudni, kié volt a hátas. Elképzelhető, hogy a 4,5 hektárnyi területen korábban feltár Árpád-kori falut elpusztító mongol csapatok egyik magas rangú harcosáé, akit a sietség miatt elhamvasztottak, illetve távolabb temettek el az elpusztult kedvenc lovától. A másik feltevés szerint a ló a környéket megszálló kunok egyik vezéréé volt, akiket az 1278-as hódtavi csata után űztek el a térségből.
illusztráció
Gallina Zsolt elmondta, hogy a magányos lovat felszerszámozva, díszes veretekkel, hasra fektetve temették el, ahogy egy lovassírban tették volna. A sírban talált kengyelek és az aranyozott ezüst veretek arra engednek következtetni, hogy a ló egy keleti nomád nép rangos harcosé volt. A ló gazdájának sírját egyelőre nem találták meg, így nem lehet tudni, kié volt a hátas. Elképzelhető, hogy a 4,5 hektárnyi területen korábban feltár Árpád-kori falut elpusztító mongol csapatok egyik magas rangú harcosáé, akit a sietség miatt elhamvasztottak, illetve távolabb temettek el az elpusztult kedvenc lovától. A másik feltevés szerint a ló a környéket megszálló kunok egyik vezéréé volt, akiket az 1278-as hódtavi csata után űztek el a térségből.
illusztrációA homokbánya területén augusztus végén kezdődött megelőző ásatáson eddig kelta, szarmata és Árpád-kori települések nyomaira bukkant a szakemberek. A lósírhoz korban közel eső falu nyomait több kemencés ház, számos szabadtéri kemence, árkok és gödrök jelzik. Az egyik árokban két összekötözött végtagú halott csontváza feküdt az egyik deréktáján öt IV. Béla-denárral. Ezek a pénzérmék tatárjáráskori kincsleletekben fordulnak elő, így az Árpád-kori falu pusztulásának az idejét erre az időpontra tehető. Ezt az elméletet erősíti az is, hogy egy építmény maradványai között a letaposott járószintjén egy kétélű, 110 centiméter hosszúságú pallost, egy lóvakarót és egy sarlót találtak. Ezeket minden bizonnyal elrejtette egykori tulajdonosa.
forrás:MTI
Hozzászólások